Az iskola megismerése II.

Iskolai közösségek

Az iskola megismerése I. bejegyzésemben már esett említés az iskola szervezetén belül működő kisebb egységekről. Ez a bejegyzés ezeket a közösségeket, szerveződéseket veszi sorba, megjelenítve az egyik miértjüket: milyen okból jöttek létre, és leírva a másik miértjüket: milyen céllal működnek. Szeretném egyszerűen és közérthetően megfogalmazni az ok-okozati összefüggést, hogy mint leendő pedagógus és szülő tisztában lehessek az iskola szervezetének belső világával.

Az első és legfontosabb ilyen közösség a nevelőtestület. Ebben a közösségben szerepel minden egyes pedagógus, sőt, azok a szakemberek is, akik az oktatói-nevelői munkát segítik az intézményben. Feladata a döntéshozatal oktatási és nevelési témákban. Ez nem csak feladata, de kötelessége is, ez a közösség az intézmények fő ítélethozója. A nevelőtestületnek lehetősége van szabályokat alkotni az iskola belső világára való tekintettel. Tanácsként is működik: nevelőtestületi értekezleteken, osztályozó értekezleteken és alkalmanként esetmegbeszélésekkor. Feladatkörükbe sorolhatók azok a kisebb megbeszélések, ahol hetente vagy rendkívüli esetben (pl. ünnepségek, programok kapcsán) keresik a megoldást, osztják meg véleményüket, kapják meg a feladataikat.

A különböző műveltségi területek és tantárgyak köré szerveződtek a szakmai munkaközösségek. Szinte adja magát, hogy milyen okból jöttek létre: az azonos tantárgyakat tanító pedagógusok könnyebb kommunikálása, szakmai segítségnyújtás, módszertani csavarok megbeszélése érdekében. Alapvető célja a szakmaiság fejlesztése, az intézményi vezetőség segítése és továbbképzések szervezése. A feladatkörébe tartozik:

Ø  tantárgyhoz kacsolódó vizsgák elkészítése (pl. osztályozó)

Ø  szaktárgyak helyettesítésének javaslata

Ø  éves munkaprogram megtervezése (a szaktárgyra koncentrálva)

Ø  programok, szakkörök szervezése

Ø  korábban hatáskörükbe tartozott a tankönyvek kiválasztása és lehetőségük volt a költségvetésbe „beleszólni”, igényt benyújtani (gondoljunk csak vegyszerek, festékek…stb. beszerzésére).

A szakmai közösségek több szempontot figyelembe véve (jó felkészültség, kimagasló szervezőkészség és példás munkafegyelem), maguknak választanak egy munkaközösség vezetőt.

A szakmai alapon való szerveződés semmiképp sem nevezhető rossznak, hiszen rengeteg haszna van tanulás és tanítás szintjét is, azonban van egy olyan hátránya, amely kiküszöbölhetetlen. Vegyük alapul a kémiát, mint tantárgyat, AB pedagógust és a C osztályt. Általában a kémiát csak AB tanítja a C osztálynak. Ami azt jelenti, hogy a szakmai munkaközösségek megbeszélhetik a különböző módszertani kérdéseket, de ebből a közösségből csak AB tanít a C osztályban, így csak ő tudhatja igazán, milyen módszertani trükkökkel tudja a c-seket „sakkban tartani”. Ennek az igen nagy problémának a kiküszöbölésére jöttek létre az úgynevezett egy osztályos tanárok munkaközössége. A felvetett probléma alapján tudvalevő: a C osztályt tanító összes pedagógus beletartozik ebbe a közösségbe. Bár szakmódszertani kérdésekben több, mint valószínű, hogy senki nem kap választ, az osztály tanulóiról és általános teljesítményéről annál inkább. Mindenki beláthatja, hogy az effajta közösségek létrejötte a tanulók érdekeit szolgálják. A tanároknak ez remek információszerzési lehetőség egy adott diákjáról.

„’Az iskolában a nevelő és oktató munka segítése, a nevelőtestület, szülők és a tanulók, az intézményfenntartók, továbbá az intézmény működésében érdekelt más szervezetek együttműködésének előmozdítására iskolaszék alakulhat. Az iskolaszékbe a szülők, a nevelőtestület, az iskolai diákönkormányzat azonos számú képviselőt küldhet.’ ” Ez egy fórum, ahol lehetőség van a vélemények kinyilvánítására.

A szülői szervezet is a tanulók oktatásáért, neveléséért felelős közösség. A szülői szervezet alkalom arra, hogy a szülők nézetei érvényesülhessenek. A szülői szervezet az intézményen belül képviseli a szülők érdekeit. A szülői szervezet feladata a szülők véleményének kikérése és továbbítása, illetve informálni a megállapodásról. A szülői szervezet megalapítása és működtetése a szülők döntésén múlik. Nem önálló jogi személy. Az osztály szülői szervezetének tagjai alkotják az iskolai szülői szervezetet. A szülők maguk közül választanak elnököt és tisztségviselőket.

A diákönkormányzat minden iskola szerves része kell, hogy legyen annak érdekében, hogy a diákélet a megfelelően működjön. Azért is van rá szükség, mert nagyon fontos feladatokat lát el: olyan helyzetet kell kialakítania, melyben a diákok jogai és közös érdekei maradéktalanul érvényesülnek, jó hangulatot és közösséget kell kiépítenie, tájékoztatnia kell a diákokat az előttük feltáruló lehetőségekről és informálni is kell a tanulókat. Összegezve elmondható, hogy a DÖK-nek jog- és érdekérvényesítési, program- és rendezvényszervezési, illetve kommunikációs és tájékoztatási feladatai vannak.

Bejegyzésemmel az volt a célom, hogy a pedagógusok és tanulók hatalmas halmazát részhalmazokra bontva mutassam be, az iskola nem egy épület, hanem a benne tanítók és tanulók közössége.

Széll Kitti

Források:

–        Bábosik István - Golnhofer Erzsébet - Hegedűs Judit - Hunyady Györgyné - M. Nádasi Mária - Ollé János - Szivák Judit: Az iskolák belső világa

–        http://www.iskola.telki.hu/index.php/iskola/munkakozossegek

–        http://www.agytanoda.hu/nevelotestulet

–        http://kazinczybcs.hu/dokumentumok/szuloi-szmsz.pdf