Az iskola szervezete
A szervezetet sokan és
sokféleképpen definiálták. Minden esetben megjelennek szereplők, akik meghatározott
eszközökkel végrehajtva egy tevékenységet, egymást karöltve haladnak egy
közösen, a társadalomért meghatározott cél felé. Nem kell iskolai szervezetre
gondolnunk, hogy tudjuk, a rendszerben munkamegosztás folyik, s a kialakult
pozíciókhoz (hierarchiához) adott feladatkörök tartoznak.
Az iskola szervezetében sincs ez
másképp. Szereplőként jelennek meg a diákok, pedagógusok, az iskola vezetősége (iskolaigazgató
és helyettesei). Természetes az, hogy pozíciótól függően változnak az eszközök,
mellyel teljesítheti mindenki a saját feladatát. Alapvetően az iskola, mint
szervezet célja a sikeres működés. Persze mást tesz ehhez a tanuló, mást a
pedagógus, mást a vezetőség.
Megkülönböztetünk centralizált
és decentralizált iskolaszervezeteket az alapján, hogy a különböző kisebb
egységek (pl. osztályok, tantestület) hogyan kapcsolódnak egymáshoz. Egy
centralizált szervezet esetében a hierarchia a különböző döntéshozatali
helyzetekben piramisszerűen rajzolódik ki. Egyértelmű a hierarchiából adódó
alá-fölérendeltségi viszony a szereplők között. Ezekben a helyzetekben van,
hogy egyszemélyi döntést kell hozni, de ha ez nem elvárt, a kisebb egységek
kevésbé vannak bevonva. Decentralizált szervezetnél a mellérendeltségi
viszonyok erősek. Döntéshelyzetekben a kisebb egységeket jobban bevonják az
ítélethozatali folyamatba. Az intézmény méretétől is függ, mely fajta szervezet
alakul ki. Egy nagyobb oktatási intézményben, ahol sok kisebb szerveződés jött
létre, szinte természetes, hogy bizonyos kereteken belül önállósodnak, így
decentralizált iskolaszervezet keletkezik.
Többféle funkciót lát el az
iskola, mint szervezet. Egyrészről biztosítani kell minden feltételt az egyének
figyelembevételére és személyiségük fejlődése érdekében, s általános
műveltséggel ellátni a tanulókat. Másrészről biztosítani kell azt a
környezetet, ahol a tanuló el tudja sajátítani az általánosan elvárható
viselkedésformákat. Ide sorolható minden háttértapasztalata a diáknak: az őket
tanító (és nem tanító!) tanárok példája, időkezelésük, kultúrájuk, műveltségük,
értékelési módszerük, de az osztálytermi közegük is – pl. összetétel. Ugyanakkor a szervezetnek biztosítania kell a
diákok életre való képességét: az elsajátított készségek alkalmazását és életük
további szakaszaira irányuló célkitűzést.
Annak érdekében, hogy az iskola
működőképes legyen, kellenek bizonyos alapdokumentumok, melyben egyértelműen
megfogalmazza minden iskola, milyen úton szeretne haladni. Ilyen dokumentumok a
Pedagógiai Program, Szervezeti és Működési Szabályzat, Házirend.
Az iskola Pedagógiai Programja
meghatározza az iskola nevelési programját: a nevelő-oktató munka céljait,
feladatait, gyermekképét, hagyományait, a fentebb említett funkciókat, a
gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat, felzárkóztató
programokat, a tanulók, szülők, tanárok együttműködését; valamint az iskola
helyi tantervét is: tantárgyi leírások, melyek irányt mutatnak a
pedagógusoknak, mit is tanítsanak és megfogalmazódik benne az értékelési
rendszer is.
Az iskola, mint szervezet
működését leíró alapdokumentum a Szervezeti és Működési Szabályzat. Pontosan
tartalmazza az iskola általános jellemzőit (név, cím, azonosító kódok). Az
intézmény vezetési szerkezetét: igazgató – jogköre – feladatköre –
helyettesítése, intézmény vezetősége, nevelő-oktató munka belső ellenőrzése (ki
végzi, milyen területen és formában). Költségvetéssel kapcsolatos előírások és
feltételek leírását. Magában foglalja az iskolai közösségek kapcsolatát a
vezetőséggel és egymással (pl. szülői munkaközösség, diákönkormányzat,
osztályközösségek). Tartalmazza az iskola külső kapcsolatait, a nyilvánosságnak
való megjelenését.
A Házirend az iskola
hétköznapjainak szabályozását tartalmazza. Kötelező tartalmi elemek: igazolások
rendszere (mulasztás, késés), térítési díjak befizetésének módja,
tankönyvtámogatások rendszere, tanuló véleménynyilvánításának módja, tanulók és
szülők rendszeres tájékoztatásának rendje, jutalmazás elvei és formái,
fegyelmező intézkedések, osztályozó vizsga folyamata, csengetési rend, tanulói
munkarend, foglalkozások rendje, tantárgyválasztás és módja, iskola eszközeinek
használata, rendezvényeken elvárt magatartás. Vannak nem kötelező tartalmi elemek:
pl. ünnepi öltözet.
Fontos, hogy ezen elemek
önmagukban még nem teszik az iskolát szervezetté. A szereplők, az eszközök és a
közös cél együttes jelenléte kell, hogy az iskola jól működő szervezet legyen.
Széll Kitti
Források:
Baracsi Ágnes – Hagymásy Katalin – Márton Sára: Nevelési
gyakorlat változó iskolai színtereken
Babosik István – Golnhofer Erzsébet – Hegedűs Judit –
Hunyady Györgyné – M. Nádasi
Mária – Ollé János – Szivák Judit: Az iskolák
belső világa
A Kitti által írt blogbejegyzés egy tömör összefoglalót nyújt az iskoláról, mint szervezet. Jól felépített bejegyzésében közérthetően megfogalmazza az iskolaszervezetek két típusát (centralizált, decentralizált). Felsorolásszerűen ír az iskola által ellátandó funkciókról is, melynek kifejtése hosszadalmasabb lenne és talán egy újabb blogbejegyzés íródhatna belőle, de összefoglalás szintjén ez a bekezdés is jól átgondolt. Amit legjobban értékelek a megosztott bejegyzésben, az a három alapdokumentum, illetve az azokra szánt sorok. Tömören és a lényeget kiragadva egy-egy rövid ismertetőt olvashatunk a Pedagógiai Programról, a Szervezeti és Működési Szabályzatról és a Házirendről. Összességében a Szerző egy tömör, jól szerkesztett és jól érthető összefoglalót kínál az iskolaszervezetről.
VálaszTörlés50/50
Kedves Nóra!
TörlésSajnos a karakterek száma nem éri el az 1.000 karaktert. A karakterek száma: 795.
Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.
VálaszTörlésLeírva az őszintét, a címet olvasva valami sokkal kevésbé érthető és unalmasabb blogbejegyzésre számítottam, Kitti írása viszont nagyon elnyerte a tetszésemet! Gyerekként mi is részesei voltunk ennek a rendszernek, de be kell vallanunk, hogy mindig voltak homályos foltok az iskola működését illetően, amikre sohasem derült fény. Mert sokaknak a Szervezési és Működési Szabályzat sem más, mint kivehetetlen szabályok összessége. A Házirendről pedig tudtuk, hogy létezik, de én személy szerint (persze kisgyerekként) csak annyit értettem meg belőle, hogy nem szabad a folyosón szaladgálni. Kitti viszont a bejegyzésben, röviden, és kifejezetten lényegre törően fogalmazta meg az alapdokumentumok legfontosabb jellemzőit. A bejegyzés felépítése logikus, a szervezetet egyszerűen mutatja be, kitérők nélkül. Külön értékes, hogy észrevehető a szakirodalmakban való jártasság, de még sincs „könyvszaga” a dolognak. Azt gondolom, hogy ez nagyon sok helyen állná meg a helyét rövid összefoglalóként! Az értékelésem: 50/50.
VálaszTörlésElolvasva ezt a néhány sort, érthetőbbé, átláthatóvá vált az a rendszer melynek kisiskolás koromtól tagja vagyok, maga az iskola és ennek felépülése, szerveződése. Amit olvastam az igen jól fogalmazott és érthető emberi nyelven van leírva, nem úgy mint sok irodalomban, ahol oldalakon át részletezik a dolgokat, s mire az ember a végére ér elálmosodik, vagy már épp azt se tudja mit olvasott az elején. Számomra eddig ismeretlen volt a centralizált és a decentralizált iskolaszervezet mint kifejezés, de elolvasva egyértelművé és világossá vált e két forma közötti különbség, ezek kapcsolata. Szépen egymásra épülnek az összetevő elemek, pl.:Pedagógiai Program, Szervezeti és Működési Szabályzat, Házirend. Ezek nem csak oda vannak biggyesztve, hanem röviden, tömören meg is van fogalmazva, hogy mi tartozik hozzá, mit kell érteni rajta és milyen feladatai funkciói vannak az egyes alkotóelemeknek. A szöveg végét egy frappáns konklúzióval zárja, miszerint az elemek önmagukban nem sokat érnek, ha nincsenek jelen azok a szereplők, az iskolában dolgozók akik meg tudják valósítani a közös célokat, hogy egy jól működő szervezetet alakítsanak ki, ezzel én is egyetértek. 50/50
VálaszTörlés