Az iskola működését meghatározó dokumentumok

  Ahhoz, hogy valaki pedagógusként egy iskolában jól végezze a munkáját ismernie kell a munkát adó szervezet működését szabályozó dokumentumait. Ezek a dokumentumok a következők: - Alapító okirat

-          Pedagógiai program

-          Intézményi minőség irányítási program

-          Szervezeti és működési szabályzat

-          Házi rend

-          Éves munkaterv

1. Alapító okirat

A közoktatási törvény 37.§-a tartalmazza a közoktatási intézmények működésének általános szabályait. Eszerint közoktatási intézmény alapításának egy fontos állomása az alapító okirat elkészítése.

 Az alapító okiratban kell rögzíteni az intézmény típusát. Amely lehet óvoda, általános iskola, szakiskola, gimnázium, szakközépiskola, alapfokú művészetoktatási intézmény, gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény, diákotthon és kollégium.

 Az alapító okiratnak tartalmaznia kell az alaptevékenység meghatározását.

2. Pedagógiai program

A közoktatási törvény részletesen szabályozza a pedagógiai program elkészítésével, használatával, tartalmával kapcsolatos dolgokat. A nevelési-oktatási intézményben a nevelő és oktató munka nevelési, illetve pedagógiai program szerint folyik. A nevelési, illetve pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, és a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.

A nevelési, illetve pedagógiai programot nyilvánosságra kell hozni.

A pedagógiai program hosszú, illetve középtávra határozza meg az iskola céljait, feladatait és tevékenységeit. A pedagógiai program az iskola fenntartói finanszírozásának alapja.  A pedagógiai program akkor valósítható meg, és a kitűzött célok akkor érhetők el, ha ahhoz kapcsolódva évente meghatározzák az aktuális részcélokat és elvégzik az ehhez kapcsolódó feladatokat. Az iskola felelős a pedagógiai program szakmai megalapozottságáért és minőségéért, míg a fenntartó felelős a program törvényességéért és – finanszírozási kötelezettsége miatt – megvalósíthatóságáért.

Összefoglalva a Pedagógiai program

-          nevelő-oktató munkát átfogó írásos dokumentum

-          az iskola tanárai készítik

-          a nevelőtestület fogadja el

-          tanulói – szülői elvárások, igények is megfogalmazódnak benne

-          része a nevelési program és a helyi tanterv

Helyi tanterv

-          Az a tanterv, melyet az iskola pedagógiai programjában kitűzött céljainak, alapelveinek megfelelően összeállít.

-          Legitimációjában szerepet játszik a helyben érintettek megegyezése.

-          Tartalmazza a helyi kultúra elemeit is.

-          A 17/2004. (V. 20.) OM rendelet, a kompetencia alapú oktatáshoz

3. Intézményi minőségirányítási program

Az intézményi hatékonyság áll a középpontjában. A minőségirányítási program határozza meg az intézmény működésének hosszútávra szóló elveit és a megvalósítást szolgáló elképzeléseket. Ebben a programban kell meghatározni az intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását. A minőségirányítás programszabályozó dokumentum azt szabályozza, mit és hogyan kell tenni azért, hogy a nevelő-oktató munka célkitűzéseit az intézmény megvalósítsa.

A minőségpolitikai nyilatkozat fél-egyoldalas dokumentum – az intézmény “hitvallása” a minőségről. A minőségpolitikai nyilatkozatnak összhangban kell lennie a szervezet jövőképével és küldetésével; a partnerek igényeinek kielégítésével tanúsítania kell, hogy az intézmény vezetése elkötelezett a minőség iránt, és mindent megtesz a minőség eléréséhez és javításához szükséges erőforrások biztosítása érdekében. A minőségpolitikai nyilatkozatot meg kell ismertetni az intézmény összes dolgozójával, a közvetlen környezettel és a partnerekkel. Az elkészült nyilatkozatot jól látható helyre ki lehet tenni az intézményben.

4. Szervezeti és működési szabályzat (SZMSZ)

 A közoktatási intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. A közoktatási intézmény vezetője készíti el, és nevelési-oktatási intézményben a nevelőtestület fogadja el. A szervezeti és működési szabályzat az intézmény fenntartójának jóváhagyásával válik érvényessé.

A működési rész tartalmazza a működés rendjét.

Ez a dokumentum a napi működést szabályozza szervezeti szinten. Ebben kerül meghatározásra például, hogy hánytól hány óráig van nyitva az iskola; az igazgató és a helyettesei hogyan osztják meg egymás között a feladatokat; az igazgató távollétében ki a felelős vezető. Rendelkeznek arról is, hogy a nevelő és oktató munkát támogató külső szervekkel kik tartják a kapcsolatot és hogyan.

A szervezeti rész tartalmazza az intézmény szervezeti felépítését, a szervezet tagolását, a szervezeti egységek egymáshoz való viszonyát, kapcsolatát, a vezető és helyettesei közötti munkamegosztást, az irányítást, az irányító szervezet működését.

Szervezeti és Működési Szabályzat:

-          az intézményi működést, a belső viszonyokat és a külső kapcsolatokat írja le

-          igazgató készíti, nevelőtestület fogadja el, nyilvános, elérhető

Szabályozza:

1.) oktatási intézmény vezetői és feladatkörük  munkáját

2.) az iskola belső közösségei és működésük elveit

3.) az intézmény képzési rendjét

4.) a tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokat

5.      Házirend

A házirendet az iskola vezetője készíti el, és a nevelőtestület fogadja el.

A házirend az iskola belső életét szervezi, a mindennapi életritmust alakítja ki a közösség tag­jainak belső, valamint iskolán kívüli érintkezését, kapcsolatit, továbbá viselkedési normáit határozza meg.

A házirend a tanulók és közvetve a szülők számára is fontos dokumentum; a házirendben kerülnek meghatározásra például, hogy reggel hány órára kell a tanulóknak beérkezni az iskolába, rögzíti a viselkedési szabályokat – például hogyan kell felöltözni egy iskolai ünnepélyre, rendelkezhet a mobiltelefonok iskolai használatáról stb.

-          A fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. Ez azt jelenti, hogy a házirend is egy jogilag súllyal rendelkező, igen fontos dokumentum. Mindezek a dokumentumok nyilvánosak, azaz a közoktatási intézményeknek nyilvánosságra kell hozni. Az iskola belső világának praktikus belső szabályozása. Irányt mutatnak a tanulói magatartásnak és az iskola, mint infrastruktúra használatának.

Házirend  által szabályozott területek:

•       tanulók jogai és kötelezettségei

•       tanórák, szünetek, tanórán kívüli foglalkozások időpontjai

•       tanulók magatartása

•       Késések adminisztrációja és következményei

•       távolmaradások és mulasztások igazolásának rendje

•       étkeztetés rendje

•       tanulói térítési díjak

•       a tanuló által előállított dolog, alkotás vagyonjoga

•       szociális támogatások megállapításának folyamata

•       iskolai helységek használatának rendje

•       jutalmazás, fegyelmezés, büntetés rendje

•       fegyelmi intézkedések rendje

•       osztálytermi munka felelőseinek rendje

•      A tanulói jogok és kötelességek pontosan meghatározottak, ehhez még hozzátartoznak a helyi specialitások

•      A legitimáció szerepe

•      A pontos szabályozásnak nagy jelentősége van, ugyanis a perdöntő lehet.

6.      Éves munkaterv

Az iskolai munkaterv határozza meg, az iskolai tanév helyi rendjét.

 Ennek elkészítéséhez az intézményvezető kikéri a fenntartó, iskolaszék, iskolai szülői szervezet, közösség, az intézményi tanács, a tanulókat érintő programokat illetően az iskolai, diákönkormányzat véleményét is.        

A munkaterv lehet alulról építkező, vagy lebontó. Két módszernek együtt kell érvényesülnie.

A munkaterv tartalmi elemeit részben a rendelet, részben pedig a tanév rendjéről szóló miniszteri rendelet is meghatározza. Ezekben a jogszabályokban meghatározottakat a helyi munkatervi feladatok közzé fel kell venni és a tanév helyi rendjét azok figyelembe vételével kell kialakítani.

A munkatervben mindig meg kell határozni a feladat ellátásáért felelős személyt vagy csoportot. A beszámoló is a vezetői tevékenység mellett a felelősök beszámolóinak az összegzését is kell, hogy tartalmazza. A nevelőtestület dönt a beszámoló elfogadásáról

Az éves munkatervnek tartalmaznia kell minden intézménytípus esetében a következőket:

-          A nevelési év, tanév helyi rendjének meghatározása; ezen belül

-          Nevelési év, tanév kezdő és befejező időpontja;

-          A szünetek kezdő és befejező időpontja, időtartama;

-          A tanítás nélküli munkanapok felhasználása, időpontja;

-          A nemzeti, helyi intézményi megemlékezések, ünnepek, megünneplések időpontja;

-          A nevelőtestületi értekezletek időpontja, az értekezlet jellege;

-          A tanulóra vonatkozó napirendet érintő kérdések, amennyiben a szabályzatok éves meghatározást írnak elő, és a kérdések a foglalkozási év rendjét érintik (pl. ügyelet);

-          A fakultatív hit- s vallásoktatás idejének és helyének meghatározását;

-          A tanév rendjét befolyásoló speciális intézmény adottságok, jogi előírások        következményeit;

-          Különböző vizsgák időpontja;

-          A diákközgyűlés időpontja;

-          A felvételi kérelmek és elbírálásuk időszaka.

-          A nevelő és oktató munka éves megtervezésének tartalmi elemeire nincs tételesen felsorolható előírás.

Csanálosi Dániel

Források: http://www.sulinet.hu

Az iskolák belső világa – Magyar Elektronikus Könyvtár