Iskolaszervezet

ISKOLASZERVEZET

            Az iskola szervezete több tényezőből,testületből épül fel. Fontos megemlíteni az iskola igazgatóját, mely az iskola vezetője. Az iskola igazgató kinevezéséhez szükséges a KLIK ( Klebersberg Intézményfenntartó Központ) jóváhagyása, ami napjainkban nemcsak politikai, hanem szakmai  vitákat is gerjeszt és ez az egész erőteljes központosítása beháloza a jelenlegi magyar iskolarendszert Az igazgató felelős az iskola színvonaláért és azért is, hogy az iskola törvényesen működjön Az igazgató mellett található az igazgatóhelyettes, aki az igazgató munkáját segíti. Az igazgatóhelyettes leginkább szervezői feladatokkal bír. Ő szervezi a különböző rendezvényeket, és tulajdonképpen ő az igazgató jobb keze. Az iskola folyamatos ellenőrzése is az ő szerepköre alatt található.

           Iskolaszervezeten belül a gazdasági főmunkatársnak is nagy szerepe van, az ő feladata az iskola költségvetésének kezelése. A minőségügyi vezető célja, hogy az iskola vagy gimnázium megfeleljen az IMIP-nek (Intézményi Minőségellátás program). Természetesen az iskolatestületet sem szabad figyelmen kívül hagyni, ez a testület iskolai pedagógusokból tevődik össze. Ez a testület dönt a közoktatásban létrehozott törvényekről. Itt megemlíthető a nevelő testület, mely egy fegyelmi bizottságot hoz létre. A nevelő testület akár eljárást is indíthat a tanuló ellen. Másik testület az ún. szakmai közösség, mely azokat a tanárokat foglalja magába akik azonos szakmai tevékenységet folytatnak.

           Az iskolaszervezeten belül található az egyszerű pedagógus is. Alapvető feladata az oktatása, az ismeretek átadása. Továbbképzéseken való részvétel, ezáltal is szélesíti ismereteit. A fogadó órák is fontosak. Egy jó pedagógus készségen áll a szülők rendelkezésére és megpróbál jó kapcsolatot ápolni a szülőkkel, és a kollegákkal is. De egy jó pedagógus akár pótszülő is lehet vagy akár egy példakép a tanulók számára. De természetesen pedagógusokon belül megemlíthető az osztályfőnök. Aki egy osztályért felelős, tanulmányi kirándulásokon részt vesz és az osztályt irányítja. Figyelemmel kíséri a viselkedésüket és ha a tanulóknak bármilyen kérdésük van, az osztályfőnök készségesen álljon a rendelkezésükre. Az osztályfőnök munkája nem egyszerű , figyelmet , türelmet és precizitást igényel. Az iskola általában havonta tart üléseket ( tantestületi értekezlet) , ahol a legfontosabb aktuális teendőket beszélik meg.
Megemlíthető még  a tanévzáró értekezlet, mely során a pedagógusok lezárják az évet. Illetve ekkor osztják ki a tanulóknak a szorgalmi illetve magatartásbeli jegyeket.
           Összeségében elmondható, hogy az iskola sokrétű szervezet. Minden pici egységre szükség van, hogy egy iskola vezetése kifogástalan legyen. Össze kell hangolni a pedagógus-szülők munkáját, illetve az igazgató-igazgatóhelyettes viszonynak is harmóniában kell lennie.
Ha nincs meg a komplex összhatás egy iskolán belül az iskolaszervezet fel is bomolhat és jelentős mértékben befolyásolja egy iskola eredményességét az iskola felépítése.

Források:

 Az iskola szervezeti felépítése,

Interjú

Interjú gyakorló iskolás tanárral:

Interjúmat az Eszterházy Károly Főiskola gyakorlóiskolában csináltam. A tanárnő készségesen válaszolt minden kérdésemre és egy olyan új képet kaptam, amitől érthetőbb lett számomra, hogy mitől válhat egy iskola eredményesebbé.

1, Miért a tanári pályát választotta? Mi befolyásolta?

Tele volt tanárral az egész család, ennek ellenére orvosi egyetemre jelentkeztem, de nem vettek fel, majd szabadidő- óvónőként kezdtem tanulni, illetve óraadó voltam, de végül az iskolában kötöttem ki. Nem bántam meg boldog vagyok, a hivatásom a hobbym is. Akármilyen feladatokat szívesen végzek, illetve a továbbképzéseket is örömmel végzem.

2,Milyen nehézségeket élt meg kezdő pedagógusként? Milyen példát tudna említeni korábbról?

Első két hét után fájt a fejem az óvodában. ( viccesen tette hozzá a Tanárnő), illetve napköziben minden dologért felelnie kellet. Abban az időben 17-18 óra volt a kötelező, nem úgy mint ma. Ma 24 óra kell. Minden órára készültem és egyáltalán nem voltak fegyelmezési gondjaim. Nem voltak nehézségeim.

3,Véleménye szerint milyen tényezők kellenek egy eredményes iskolához?  Illetve, mi a véleménye arról, hogy az iskolai sporteredmények mennyire befolyásolják általánosságban az iskola eredményességét?

Attól függ, hogyan mérjük mi az eredményesség? Fontos a kimenet. Hogy tudjuk tovább küldeni a tanulót. Fontos a lelki és testi egészség. Ebben az iskolában nemcsak a heti 5 testnevelő órának köszönhetően sportolnak. Gyerekek szabadidejüket sportolással töltik, ezáltal több barátságot kötnek, barátságosabbak, insprilálják egymást a tanuláshoz. Ezáltal könnyebben tanulnak. Sport mellett a művészet kiemelkedő. Az iskola biztosítja a művészeti irányt. Illetve ebéd szünet is van. Mint nyelvtanár elmondhatom, hogy csoportokban dolgoznak kisebb kortól kezdve tanulnak, ki tud teljesedni emelt szintű érettségéig. Valakinek plusz órát adunk, illetve lehetőséget biztosítunk azoknak akik kettes hármas tanulók Számukra is nyitva áll a kapu. Iskolavezetés fontos, a tanításhoz a szabadság és az  ellenőrzés. Véleményem szerint a legfontosabb a hivatástudat. Kollégák sok időt töltsenek a diákokkal akár a szünetben is. Vezetés továbbképzéseket szervez, ebben rugalmas az iskolavezetés. Tanári gárda ha hivatástudattal rendelkezik, akkor jön az eredmény Szülőkkel jó kapcsolatot ápoljanak a tanárok.

4, Milyen tényezők hátráltatják, hogy egy iskola eredményes legyen?

Ha  a tanárok túlterheltek, illetve ha kevés a fizetés, ezért akár másodállásban kell dolgozniuk. Ha nem állnak a pedagógusok számára a megfelelő eszközök rendelkezésre például az információs és kommunikációs technikák. Ha továbbképzés nem biztosított. Ha túl merev az iskola szervezet Illetve, hogy a megfelelő jegyeket adjanak. Heti 5 órás tárgynál. Különböző színnel beírt jegyek ugye mást jelentenek ( piros-témazáró , zöld –szorgalmi, kék – dolgozatok)

5, Arany János Tehetséggondozó Program van-e az iskolában ? 

Az iskolában nincs Arany János Tehetséggondozó Program, viszont a gimnáziumban vannak mentortanárok, aki az elmaradottabb diákokkal foglalkoznak. Illetve különböző pénzpályázatokat nyer az iskola és azokból például hangszert tudnak venni a diákoknak igény szerint.

                Ebből is az interjúból is arra a következtésre jutottam, hogy a tanároknak hivatástudattal kell rendelkezniük. A hivatástudat elengedhetetlen a tanári pályán.  Számomra érdekes, meglepő volt, hogy az interjúalanynak semmilyen nehézségei, akadályai nem voltak kezdő pedagógusként. Ahogy az interjúban olvasható lehetséges válasz lehet a pedagógus családból származás.Szerintem kivételes példa, ugyanis véleményem szerint minden tanárban van valamilyen kezdeti nehézség, amelyet le kell küzdeni. Természetesen ez a félelem , nehézségek évek során elmúlnak. Minden tanár rutinosabb lesz az évek elmúltával, egyre tapasztaltabb. Másik számomra érdekes példa az interjú során, hogy nem voltak fegyelmezési gondjai, mindent meg tudott oldani.

                Az eredményes iskola jó hivatástudattal rendelkező tanárokra épül, jó vezetést nem szabad figyelmen kívül hagyni. Egy jó vezetés nélkül eredményes iskola nem valósulhat meg. Az Eszterházy Károly Gyakorlóiskolában több lehetőség áll rendelkezésre a diákok körében különböző szabadidős tevékenységek folytatására. A gimnázium több sportcsapattal is rendelkezik, amelyek különböző versenyeken vesznek részt és próbálnak országos szintű eredményeket elérni. Az interjúalany foglalkozás szempontjából nyelvtanár, így erről az oldalról próbálta megközelíteni a kérdést, miszerint egy iskola mitől lehet eredményesebb, hatékonyabb? Ilyen példa lehet az, hogy nyelvórán különböző kisebb csoportokban dolgoznak, mely hatékony módszer. Ami különleges volt számomra, hogy lehetőséget biztosítanak azoknak a tanulóknak a számára, aki nem rendelkeznek olyan nyelvi érzékkel, tehát nem olyan jó tanulók, de előttük is áll az a lehetőég, hogy emelt óraszámban tanulják a nyelveket, és akár emelt szinten is érettségit tegyenek.
               Meg kell adni a diákok számára a megfelelő motivációt. Motiváció nélkül nem minden diák tud tanulni, eredményes iskolában a diákok nagy része motivált és ez természetesen a teljesítményükre is hatással van, ezáltal jobban tudnak teljesíteni különböző kompetenciaméréseken, mely az iskola hírnevének is jót tesz.

   Ebből is az interjúból is arra a következtésre jutottam, hogy a tanároknak hivatástudattal kell rendelkezniük, anélkül a tanári pályának nincs jövője. Hiszen maga a pedagógia sem egy könnyű feladat, azt nem lehet könyvből elsajátítani. Nehéz az érdeklődés folyamatos fenntartása, a diákok fegyelmezése, a folyamatos önképzés és megújulás. Sokan túl nehéznek érzik ezeket a dolgokat és meg sem próbálkoznak vele, pedig bele lehet tanulni, ha nem is egykönnyen, de lelkesedéssel, kreativitással és egy csipetnyi alázattal felvértezve nincs lehetetlen a pályakezdők előtt.

            Tény és való, hogy a tanárnak óráról órára fel kell készülnie, mely gyakran a pihenés rovására megy, de ez teszi szakmailag hitelessé a munkát és emberileg is rányomja a bélyegét az óra hangulatára. A félelmetesen gyors technológiai fejlődés az egyik oka, hogy folyamatosan új és újabb fajta módokat kell kitalálni, amivel leköthető a tanulók figyelme, egy lelkiismeretes tanár nem alkalmazhatja ugyanazokat a játékokat és módszereket az évek alatt. Pont ezért szükséges a fentebb is említett folyamatos fejlődés és megújulás. Szükség van a szemléltetésre, mert leginkább ezzel lehet felkelteni a diákok érdeklődését az adott téma iránt. Persze azért ezt is túlzásba lehet vinni, egyéniségtől függetlenül mindenkinek érdemes az arany középútra törekedni. Az órán kívüli tevékenységek szervezése és a gyermekek megismerése is fontos aspektusa a tanári munkának, melyhez a médiában látott negatívumok ellenére is sok kellemes élmény fűződik.

Azonban fontos megjegyezni, hogy bár az interjúalany nem említette, ám a legfőbb probléma, mellyel a (pályakezdő) pedagógus találkozhat, nem más, mint az erkölcsi jellegű problémák sokasága. Az ilyen esetek elég különbözőek lehetnek, hiszen megkülönböztethetünk tanár-tanár, tanár-szülő és tanár-diák konfliktusokat is. Mindegyik konfliktushelyzettel óvatosan kell bánni, főként az olyanokkal, melyekben jelentős az alá-fölérendeltségi viszony. A kollegiális kapcsolatokra, de főként a tanár-diák kapcsolatokra ez különösen igaz. A tanár-diák helyzetekre helyezve a hangsúlyt, olyan helyzetekre kell gondolnunk, ahol a tanároknak és az osztályfőnököknek kell igazságot tenni. Vigyázni kell, hogy a tanár mit tesz és mit mond a gyermeknek és a szülőnek. Bár elsőre nem mindig nyilvánvaló, de a mindenki számára legjobb megoldást kell megtalálnunk. Nyilván ilyenkor erélyesen, ám reális szigorral kell eljárnunk. Fontos, hogy a tanár személyes példát is mutasson, ne avatkozzon bele a történetekbe. Akadhatnak a tantestületen belüli nézeteltérések is, például  szaktanári figyelmeztetés esetén. Ilyenkor az osztályfőnök hatással lehet az adott tanárra, legyen elnézőbb, vagy netán keményebb. A szülők és a tanár között fontos a kölcsönös bizalom, ennek hiányában nem is működhetnek a dolgok megfelelően. Szintén fontos, hogy folyamatos legyen a kapcsolattartás a két fél között. Fontos a jó kapcsolat kialakítása, nyilván a gyerekek érdeke is, hogy senki ne használja fegyverként, vagy pajzsként őket.

A nyelvtanárok szakukból adódólag különleges helyzetben vannak, hiszen a nyelvtanulás sosem volt olyan kötött keretek közé szabva, mint például a magyar nyelvtan tanítása. Érdekes összehasonlítanunk egy magyar nyelvtan és egy angol nyelvi órát. Természetszerűleg az angol nyelvi óra sokkal jobban épít a tanulók aktivitására, mint akármelyik más. A fejlesztendő tanulói kompetenciák is jelentősebben érvényesülnek, mint akármelyik nyelvi órán és mivel a nyelvtanítás sokkal több szabadságot enged meg a tanároknak az óra keretein belül, úgy az ilyen órák teret engednek a végtelen nyelvtanári kreativitásnak.

A motiváció kérdése jelentősen összefügg a tanulási attitűddel  hozzáállással is. Ahhoz, hogy eredményesen teljesítő diákokká „fejlesszük” a tanulóinkat, először a tanulásról való elgondolásukat kell megváltoztatnunk. Elemi tanulási technikákat, tanulási módszereket és stratégiákat kell nekik mutatnunk, melyek segítségével képessé vállnak, hogy eredményes tanulókká váljanak. Meg kell, hogy értések, hogy a tanulás a jövőbeli sikerességük záloga. A tanulás nagyon fontos minden diák számára-

Az eredményes iskola kérdése egy sarkalatos pontja a magyar oktatásfejlesztésnek, hiszen, ha a finn oktatási rendszert nézzük, mely a világ élvonalába tartozik (az ázsiai országokkal holtversenyben), láthatjuk, hogy a Magyarországon most bevezetett modell erősen központosított és a rugalmasság semmiféle illúzióját sem tartalmazza. A bonyolódó bürokratikus akadályok egyre több problémát zúdítanak a tanárok nyakába, maga a rendszert pedig teljességgel átláthatatlan, illetve sajnos nagyon is átlátható. Elég csak az e-naplóra, vagy a központosított tankönyvbeszerzésre gondolni. A magyar tanári kar pedig meghasonlott: míg a magyar tanári kar egy része megrekedt a XIX. századi technológia és tudásanyag szintjén addig a másik fele, főként a fiatalabb pedagógusok megszállottan hajszolják az új technológiát. Egyre több  információs és kommunikációs technológiát alkalmaznak. Úgy vélem, mint minden másban is itt is az arany középút megtalálása lehet a döntő tényező: egy olyan középúté, ahol az elméleti tudást gyakorlati tapasztalatok egészítik ki. Ám amíg a mérleg serpenyője drasztikusan egyik, vagy másik irányba áll, nem lehet fejlődésről beszélnünk és a funkcionális analfabéták aranya sem fog a nekünk kedvező irányba változni.

            Magyar paradoxonról beszélhetünk a fenti jelenség kapcsán, hiszen bár a tanári kar egy jelentős része folyamatosan fejlesztené és érdekesebbé tenné az óráit, addig ez lehetetlenné is válhat egyes esetekben. Hiszen nem egy olyan iskoláról tudunk, mely rendelkezik projektorral, vagy digitális táblával, azonban még sincs bevezetve az áram, vagy esetleg hiányzik a megfelelő kiépítettség (pl. Wi-Fi), egy XXI. századi, érdekfeszítő óra megtartásához. Az előbb említett eszközök márpedig elengedhetetlenek egy mai órához.

Mit javasolhat(na) egy már tanító pedagógus egy teljesen kezdőnek? Először is a már ismertetetteket: hogy próbáljon meg plusz dolgokat hozzátenni az órához. Építsen bele testközeli dolgokat az óra menetébe és próbálja meg szívből, szenvedéllyel végezni a munkát. Fontosak még az emberközpontú tapasztalatok is, melyekkel, természetszerűleg a pályakezdő pedagógus még nem rendelkezik. Nyilván, aki pedagógusi pályára szánja el magát az nem lehet vérpofi tanár rátermettség és talpraesettség nélkül. Ez az, mely a kezdők esetében kiválthatja a régebb óta tanító kollégák által „összegyűjtögetett” tapasztalattal teli éveket. A fiataloknak érdemes úgy felfogniuk ezt az egészet, mint életük nagy kalandját és úgy is állni hozzá. Lazán és rugalmasan. Úgy gondolom, hogy aki a tanári hivatást választja és szívvel-lélekkel áll hozzá minden kihíváshoz az megfáradhat ugyan egy picit, de el nem bukhat.

Diákönkormányzat a Gyakorlóiskolában

Diákönkormányzat a Gyakorlóiskolában

Az iskolaszervezeten belül egyik alappillérnek tekintem a Diákönkormányzatot. A teljes neve: Eszterházy Károly Főiskola Gyakorló Általános, Közép-, Alapfokú Művészeti Iskola és Pedagógiai Intézet Diákönkormányzata (továbbiakban: DÖK).

Az interjú alanyom Tarjáni Tünde tanárnő, aki a DÖK segítő pedagógus és történelem tanár az iskolában.

A DÖK céljai: Olyan állapotot teremteni és fenntartani az iskolában, amelyben a diákok jogai és közös érdekei maradéktalanul érvényesülnek. Jó hangulatot és közösséget teremteni az iskolában. Tájékoztatni a diákokat az őket érintő lehetőségekről, információkról.

A DÖK tevékenysége és feladatai: Jog- és érdekérvényesítési feladatok, program- és rendezvényszervezési feladatok, kommunikáció és tájékoztatási feladatok.

Mik is a DÖK jogai? A diákönkormányzat a jogszabályokban, az iskola belső szabályzataiban és jelen szervezeti és működési szabályzatban meghatározott jogokkal rendelkezik, amelyekkel az ebben a szabályzatban foglalt döntési mechanizmus révén, képviselői útján él.

Kik lehetnek DÖK képviselők? A DÖK a felső-, gimnáziumi- és szakképző tagozatos osztályok által delegált egy - egy osztályképviselőből áll. Az osztályközösség saját tagjaiból egy fő diákönkormányzati képviselőt és helyettesét választja meg, az osztályképviseletében minden szintéren a DÖK képviselő jár el.

·         Az osztályképviselők választása és visszahívása:

-          Az osztályképviselők választásának módját az osztályok maguk határozzák meg.

-   A DÖK tagjait minden tanév szeptember 05-ig az osztályok egy tanévre választják.

-          A képviselő visszahívásáról az osztályközösség dönt, illetve a DÖK is javaslatot tehet rá abban az esetben, ha az osztály által választott képviselő rendszeresen nem vesz részt a gyűléseken, és nem kapcsolódik be a DÖK munkájába. Visszahívása esetén 15 napon belül új képviselőt kell választani az osztálynak.

·         Az osztályképviselő feladatai:

-       Képviseli osztálya érdekeit a diákönkormányzatban, közvetett módon az iskola vezetése előtt.

-     Összegyűjti az osztályában felvetődő igényeket, problémákat, ötleteket, és azt továbbítja a DÖK felé, képviseli az osztályt a gyűléseken. A DÖK és a diákság írásban is tehet fel kérdéseket, melyre az iskolavezetés írásban a NKT-ben meghatározott időn belül válaszol.

-          Legalább havonta egyszer tájékoztatja osztályát a DÖK munkájáról, döntéseiről, eredményeiről.

-          Rendszeresen részt vesz a DÖK ülésein.

-       Legjobb tudásának megfelelően részt vesz a döntési tevékenységben, továbbá a vállalt feladatokat határidőre végrehajtja.

·         A DÖK-tagok jogai és kötelességei:

-          joga, hogy választó és választható legyen a diákképviseletbe.

-          DÖK-üléseken való részvétel.

-          Javaslattétel napirendi pontra és hozzászólás a napirendhez.

-          Kérdést, javaslatot feltenni a DÖK vezetőségének, illetve tagjainak.

-          Beszámolni saját elvégzett munkájáról, megbízatásáról.

-          A DÖK tevékenységének értékelése.

Érdekes információ lehet, hogy miként épül fel a DÖK szervezete. A diákönkormányzat egyetlen bizottságot működtet, ez a vezetőség. A vezetőség tagjai: elnök, elnökhelyettesek, a diákjogi-, programszervezési- és kommunikációs, környezetvédelmi felelős. Továbbá minden képzési szint egy-egy választott képviselője, akiknek feladata a vezetőségi üléseken tagozatuk képviselete.

·         A vezetőség feladatai:

-          Biztosítani az egyeztetést, a kommunikációt a tisztségviselők között.

-          Döntéseket hozni azokban a kérdésekben, amelyekben a diákönkormányzat nem döntött, és egyik tisztviselő feladatai közé vagy felelősségi körébe sem tartoznak.

-          Folyamatosan értékelni a DÖK munkáját.

-          A vezetőség üléseit az elnök hívja össze, ennek a szabályai azonban kötetlenek.

-       Az ülés zártkörű, csak a vezetőségbe tartozó diákok és a DMSP vehetnek részt rajta.

-          A vezetőség döntéseit egyszerű többség elvével, nyílt szavazással hozza meg.

-          A vezetőség döntéseit jegyzőkönyvbe kell foglalni.

A pedagógus munkákat, ha nem leszünk DÖK segítők, akkor inkább a Diákközgyűlés fogja meghatározni. De nézzük is át mi is az a Diákközgyűlés?

A diákközgyűlés az a szerv, ahol a választó tanulóközösség megjelenik.

· Tanévenként legalább egy alkalommal iskolai diákközgyűlést kell összehívni intézményegységenként, melynek időpontját a tanév helyi rendje tartalmazza.

· A diákközgyűlés összehívásáért minden tanév júniusában az intézményegységvezető a felelős.

· Az iskolai diákközgyűlésen minden tanulónak joga van részt venni.

· A diákközgyűlésen a diákönkormányzatot segítő nevelő, valamint a DÖK elnöke beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, valamint az igazgató helyettesek és az iskola igazgatója tájékoztatást ad az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az iskolai házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól.

· A diákok kérdéseket intézhetnek az igazgatóhoz, az igazgató helyettesekhez és a DÖK elnökéhez. A kérdéseket előre össze kell gyűjtenie a diákönkormányzati tagoknak, hogy azokat megfelelően meg lehessen válaszolni. Amennyiben a kérdésfeltevő nem tudja elfogadni a kapott választ, a kérdés tárgyköre a diákönkormányzathoz kerül további vizsgálatra, intézkedés céljából.

· A diákközgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell a közgyűlés helyét, időpontját, a napirendek lényegi pontjait, a meghozott döntéseket, a feltett kérdések közül azokat, amelyek nem kerültek elfogadásra, a megválaszolatlan kérdéseket, a jegyzőkönyvvezető és egy hitelesítő aláírását.

A diákönkormányzat munkáját segítő pedagógus (DMSP). A segítő pedagógus nem tagja a diákönkormányzatnak, hanem az iskola nevelőtestületének, valamint az intézmény vezetőjének megbízása alapján közreműködik a DÖK munkájában. Az iskolai diákönkormányzat képviseletét a DMSP látja el. A diákönkormányzatot megillető javaslattételi, véleményezési és egyetértési jog gyakorlása előtt a DMSP-nek ki kell kérnie a diákönkormányzat vezetőségének a véleményét. A DMSP feladata a gyűlések összehívása és levezetése. A DMSP szavazati joggal nem rendelkezik, az üléseken tanácskozási joggal vesz részt. Véleményét, javaslatait szóban és írásban adhatja elő a DÖK-nek, illetve annak vezetőségének. A DMSP feladata a kapcsolat biztosítása a nevelőtestület és a DÖK között, valamint a nevelőtestület véleményezési jogának gyakorlása a diákönkormányzati gyűléseken. A DMSP és a DÖK elnöke rendszeresen konzultálnak az iskola, illetve a diákönkormányzat ügyeiről, a felmerülő problémákról, javaslatokról.

Interjú a diákönkormányzatot támogató pedagógussal szerepéről, konfliktusairól

1.      Mióta van a pedagógus pályán?
2.      Mióta dolgozik ebben az iskolában?

1999-ben diplomáztam az EKF-en történelem-művelődésszervezés szakon. 2000 augusztusától 2003-ig egy szolnoki általános iskolában tanítottam történelmet (közben egyetemi kieg.), majd 2003-2013 között az EKF Gyakorlóiskola főállású szabadidő-szervezője voltam, amihez hozzátartozott a DÖK patronálása is. A 2013/2014-es tanévtől főállású történelem tanár vagyok, mellette DÖK segítő tanár és továbbra is elvégzem a szabadidő-szervezői tevékenység nagy részét is.

3.      Mióta a DÖK munkáját segítő pedagógus?

A szabadidő-szervezői feladatok mellé rögtön megkaptam a DÖK munkát is. Kezdetben tartottam tőle, ma már örülök neki.

4.      Mit szeret / nem szeret ebben a munkában?

Amikor nem tanítottam, kevés alkalmam volt a diákokkal rendszeresen találkozni. A DÖK munka lehetőséget adott arra, és ez a tanításhoz kötődően is igaz, hogy közelebbi kapcsolatot építhessek ki a diákok egy részével. A Barkóczy utcai épülethez kapcsolódó DÖK-be osztályonként 5. évfolyamtól 13-ig 1-2 fő vesz részt, néhány esetben akár 4 fő is. Nagyon jó a gyerekekkel együtt dolgozni. Mivel nem kapnak osztályzatot a munkájukra, a köztünk lévő kapcsolat is barátibb, mint a hagyományos tanár-diák viszony. Ez persze nem haverságot jelent, de egy közvetlen, együttműködésre épülő kapcsolatot. Nagyon szeretem, hogy lehet rájuk számítani, sőt, aki évek óta benne van a DÖK-ben, már tudja is, mikor mi a dolga, csak egy kis irányítás és biztatás kell neki.

Alapvetően csak szeretettel és lelkesedéssel tudok erről a munkáról beszélni. Kezdetben, amikor idekerültem és el kezdtem „DÖK-özni”, nagyon nehéz volt, hiszen soha nem voltam diákként DÖK-ös, azt sem tudtam, mit kell csinálni. Aztán szépen együtt kitanultuk a dolgokat, és azt mondhatom, hogy most már jól működik.

Talán egy érzékeny pontom van: a helyhiány. Nincs olyan kis kuckónk, ami csak a miénk, pedig a gyerekek nagyon igényelnék. Egyre több eszközünk van, amiket tárolni kell, de egyúttal a diákok számára is hozzáférhetővé tenni; ezt nehéz megoldani.

5.      Melyek voltak a legnagyobb sikerei?

Legnagyobb sikerként azt élem meg, amikor évről évre azokat az arcokat látom viszont a DÖK-ben. (DÖK-ösnek lenni nem kötelező.) Sokat jelent, ha egy osztályból többen is részt akarnak venni a munkában, és meg is tehetik. Elvileg 1 főt kell minden osztálynak küldeni, gyakorlatilag annyian jönnek, ahányan csak szeretnének.

Jó érzés az is, hogy a gyerekek tevékenyek, gondolkodnak, ötletelnek, kezdeményezik a gyűléseket, új dolgokat akarnak és azokért készek tenni is.

Mindennek azért van számomra óriási jelentősége, mert a legtöbben szeretik ezt a munkát és a szabadidejüket áldozzák fel azért, hogy elláthassák. Éppen ezért fontosnak tartom a leglelkesebb diákok jutalmazását is. Mindig kapnak évvégén pl. tortát, üdítőt. Év közben a kimagasló eredményt intézményegység vezetői dicsérettel honoráljuk. A legszebb jutalom pedig egy évvégi kirándulás, persze ez forrás kérdése. Van, amikor összejön, hogy több napra mehetünk, van amikor nem. Jártunk már Felvidéken, részt vehettek a legaktívabb DÖK képviselők erdélyi kiránduláson, illetve a gyakorlóiskolák táborában, amit 4 évente rendez meg a Gyakorlóiskolai Szövetség. Illetve minden év elejét egy közös kirándulással kezdjük, az iskolai Parádi Csevice Erdei Iskolában töltünk egy-két napot, lehetőségeinktől függően.

6.      Melyek voltak a legnagyobb kudarcai?

Kudarcról nem, csak nehézségekről, problémákról beszélhetek, de azokat igyekszünk megoldani. Olykor problémát jelent, hogy a figyelmetlenebb gyerekek nem olvassák el a kiírást az aktuális DÖK-gyűlésről, és így elfelejtenek eljönni. Utána persze megkeresnek és kérdezik, mi volt…Bizonyos területeken noszogatni kell a felelősöket. Igazából úgy érzem, nagyon fontos szerepe van a segítő tanárnak, mert a gyerekek annyira kevés szabadidővel rendelkeznek, hogy akaratukon kívül is elfelejtenek dolgokat. (Ezért kell a biztatás, noszogatás, rendszeres találkozás.) Létrehoztunk egy közös facebook csoportot is, hogy könnyebben informálhassuk egymást, ez jelenti az információáramlás alapját.

7.      Milyen tanulságokat vont le ezekből?

Folyamatosan tanulni, fejlődni kell, szembenézni az új kihívásokkal.

Ezért igyekszünk minden képzésen, táborban részt venni. A gyerekek közül 2-2 fő tagja a városi Kisdiák Tanácsnak (felső) és a Városi Diáktanácsnak (gimi), rajtuk keresztül vagyunk kapcsolatban a városi diákönkormányzati munkával. Évekig kapcsolatban álltunk a budapesti Civitas Egyesülettel, akiknek köszönhetően érdekes táborokban vehettünk részt, ahol diákjogokról, emberi jogokról tanultak a gyerekek, amiket tovább vihetnek az iskolai érdekérvényesítési folyamatban.

8.      Milyen tervei vannak a DÖK-kel a jövőre nézve?

Szeretném ezt a jól működő diákönkormányzatot megtartani és tovább fejleszteni. Nagyon büszke vagyok rájuk, mert mindenben lehet rájuk számítani, támaszkodni. Szeretném, hogy a meglévő programjaink megmaradjanak, színvonalasan meg tudjuk őket szervezni, és legyenek újabb megvalósításra váró ötletek és feladatok.

9.     Mi a következő aktuális feladat?

Szervezzük a május 26-28. közötti papírgyűjtést, ami fontos egyrészről a segítők miatt, másrészről a diákközösség aktivizálásában, hiszen ebből lesz bevétele a DÖK-nek; illetve készülünk a június 5-én megtartandó diákközgyűlésre.

Minden programnál elsősorban az a legfontosabb, hogy a diákok szívesen vállalják a feladatokat, illetve a vállalt feladatot megbízhatóan ellássák.

Adalékok…

•       Év közben számos feladatunk van. Ezek többsége szerepel a munkatervünkben (ami elérhető: a www.gyakorlo.hu/diaksarok), illetve vannak ad hoc feladataink is, mint pl. gimnáziumi nyílt nap – diákönkormányzatos szemmel, egyéb rendezvények.
•    A buli jellegű programjaink járnak a legtöbb feladattal: belépő- és tombola árusítás, büfé, ruhatár, bepakolás, dekoráció, buli utáni elpakolás és takarítás.
•     A DÖK-nek véleményezési joga van bizonyos iskolai kérdésekben, ami azt jelenti, hogy a DÖK-elnöknek és a segítő tanároknak részt kell vennie a kérdést tárgyaló értekezleten és véleményezni kell az elhangzottakat. Pl. jövő tanévi térítési díjak.
•        DÖK bevételi forrásai:

- pályázatok

- programok (belépő, tombola, büfé / ami marad a kiadások után/)

- papírgyűjtések

- iskolai ajándéktárgyak árából részesedés

- iskolai támogatás – konditerem eszközeinek beszerzése (80 %-át az iskola fizette)

A DÖK gazdálkodásáról minden tanév végén aktuális táblázatot kell készíteni, ez a tanév végén lesz látható a fentebb említett honlapon, ugyanott a DÖK működését szabályozó SZMSZ is olvasható.

Az érdekérvényesítő funkció a panaszok meghallgatásában és azok továbbításában érvényesül. A diákok írásban jelezhetik problémáikat, amiket továbbítok az iskolavezetés felé. Évente egyszer diákközgyűlést is szervezünk, ahol a diákok által előzetesen összegyűjtött kérdésekre az igazgató úr személyesen is választ ad.

Kitűzött céljaink a DÖK SZMSZ-ben olvashatóak, amely megtalálható a Gyakorlóiskola honlapján.

A GYIV felelős maximálisan partner tud lenni a DÖK munkájának segítésében. Egyrészt részt vesz a tréningjeinken, és a csapatépítő játékok az ő irányításával /irányításukkal zajlik. Másrészt ha hallok problémákat a diákoktól vagy diákokról, ráirányítom a figyelmét az adott diákra, természetesen a diszkréció betartásával.

Lengyel Dávid