Már az
ókorban is foglalkoztak a tehetséggel. Magyarországon a XVIII-XIX században a
református egyház keretei között kiemelkedő szerepet töltöttek be az iskolák,
kollégiumok. Például Debrecen, Sárospatak, Pápa. Ebben az időben bontakozott ki
a tehetséggondozó munka. 1941-től az állam is bekapcsolódik a tehetséggondozó
munkába. Állami keretben működő tehetség művelő alapot hoznak létre szegény
sorsú, de tehetséges falusi gyermekek számára, hogy gimnáziumban tudják folytatni
a tanulmányaikat. A II. világháború után az egyház szerepe csökkent. 1985-ös I.
törvényben fogalmazódik meg, hogy a tehetséges fiatalok fejlesztése állami
feladat. 1989-ben alakult meg a Magyar Tehetséggondozó Társaság. Az 1993. Évi
LXXIX Közoktatási Törvényben nevesítetten jelentkezik a tehetséges tanulókkal
való törődés. 1996-ban kezdte meg működését a Kutató Diákok Országos
Szövetsége. 2000-ben jött létre az Arany János Tehetséggondozó Program. 2003
B-A-Z Megye komplex Tehetséggondozó Hálózatot indított.
A
Közoktatási Törvény meghatározza a tehetség fogalmát. Kiemelt célja a
nevelés-oktatás eszközeivel a tehetséggondozás. A szegény, de tehetséges
gyermeke számára tehetséggondozó programot hozott létre az állam.
Arany János
Tehetséggondozó Program
Ezt a
programot 2000-ben indította el a kormány. Hátterében szociológiai felmérések
állnak, amelyek azt mutatták, hogy 1,5%-ra tehető az ötezer fő alatti
településekről származó hallgatók aránya az egyetemi karokon. A kormány ezzel a
programmal szeretett volna hozzájárulni az esélyegyenlőtlenségek mérsékléséhez.
Alapelve, hogy minden tanuló megfelelő képzésben részesüljön. A program
indulásakor csak az ötezer fő alatti településeken élő tanulók számára volt
elérhető. 2003-ban már a nagyobb településeken élő hátrányos helyzetű tanulók
száméra is. Elnevezése ekkor változott meg és lett a „Hátrányos Helyzetű
Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programja”.
A programba
való bekerülés elengedhetetlen feltétele, hogy pályázni kell rá és a
pályázatban meghatározott feltételeknek meg kell felelni. A pályázatot az
Emberi Erőforrások Minisztériuma hirdeti meg elsősorban kistelepülésen, tanyán
vagy nagyobb település külterületén, leromlott lakóterületein − lakóhellyel,
ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező, tehetséges, nyolcadik
évfolyamos tanulóinak az Arany János Tehetséggondozó Programban való
részvételre.
A program
célja, hogy segítse a hátrányos helyzetű, tehetséges diákok továbbtanulását.
A programba
jelentkezhet minden olyan tanuló, aki rendelkezik tanulói jogviszonnyal és
középiskola kilencedik évfolyamára jelentkezik a pályázat meghirdetésének
idején. A jelentkezés feltétele még, hogy hátrányos helyzetű legyen, vagy
gyermekvédelmi kedvezményben részesüljön. Jelentkezhetnek még azok a tanulók
is, akik gyermekvédelmi szakellátásban részesülnek- otthont nyújtó- ellátási
formában, átmeneti nevelésbe vett, ideiglenes hatállyal elhelyezett, nevelésbe
vett tanulók is. Illetve olyan tanuló is jelentkezhet, aki a gyermekjóléti
szolgálat javaslata alapján rászorult ezt a javaslatot az általános iskola és a
szülő kérésére készítik.
A
pályázatokat az önkormányzatok nyújtják be és a programhoz tartozó középiskolák
bírálják el.
A
pályázatnak tartalmaznia kell a helyi önkormányzat határozatát (lehetőleg az
anyagi támogatásról szólót is). A nevelőtestület támogató nyilatkozatát. A
szülő nyilatkozatát arról, hogy elfogadja és támogatja az 5 éves nevelést,
oktatást és a kollégiumi ellátást. A
tanuló személyi adatlapját. Az osztályfőnök tanulóról írt jellemzését − 2
példányban. A tanuló kézzel írott önéletrajzát − 2 példányban. Azt, hogy a programban részt vevő intézmények
közül melyekbe kéri a felvételét. A
szociális helyzetet igazoló hivatalos dokumentum fénymásolatát.
A tanuló
önéletrajzában mutassa be életkörülményeit, családi hátterét; eddig elért
iskolai, művészeti és sporteredményeit; hobbiját, érdeklődési körét; a
jövőjével kapcsolatos elképzeléseit; valamint írja le, hogy miért akar az Arany
János Tehetséggondozó Programban részt venni.
A programban részt vevő intézmények közül hármat lehet megjelölni,
melyek közül a tanulók elsősorban a lakóhely szerinti megye intézményébe
nyerhetnek felvételt. A pályázónak külön jelentkezési lap benyújtásával
egyénileg kell jelentkezniük a központi írásbeli vizsgára. A jelentkezési lapot
abba az intézménybe kell benyújtani, amely intézménybe a tanuló az Arany János
Tehetséggondozó Program keretében a felvételét kéri.
Azok a
tanulók, akik a programba jelentkeznek egy nem szaktárgyi jellegű – a felvételi
eljárást megelőző- válogatáson vesznek részt: ahol az elbeszélgetést követően
fogalmazást írnak, és képességeket vizsgáló feladatlapokat töltenek ki. - A
tanulóknak e mellett részt kell venniük a kilencedik évfolyamra felvételiző
tanulók számára szervezett központi írásbeli felvételi vizsgán abban az
intézményben, amely intézménybe az Arany János Tehetséggondozó Program
keretében a felvételüket kérik. A központi írásbeli felvételi vizsga egy magyar
nyelvi és egy matematika feladatlap kitöltéséből áll.
Azok az
intézmények, amelyek a programban részt vesznek azonos felvételi pontszám
esetén kötelesek a hátrányos helyzetű tanulót előnyben részesíteni.
A program
keretén belül a hátrányos helyzetű, tehetséges tanulóknak lehetőségük nyílik
arra, hogy olyan középiskolában tanuljanak, amely felkészíti őket a sikeres
érettségi vizsgára, illetve eredményes felsőfokú tanulmányokra.
A felvételt
nyert tanulók speciális program alapján készülnek fel a felsőfokú tovább
tanulásra. Illetve minden diák kollégista lesz. A kollégium az iskolai
tanulmányok folytatásához szükséges feltételeket biztosítja. A kollégiumi
nevelés a helyi pedagógiai program szerint folyik. A kollégium munkarendje
alkalmazkodik a tanuló iskolai munkarendjéhez. A kollégiumnak családpótló,
ismeretközvetítő, szocializációs szerepe van. A kollégista diákoknak lehetősége
van együttműködésre, szerepvállalásra, kollégiumi életük alakítására, közös
tevékenységekre.
A
középiskola számukra öt évfolyamból áll. Az előkészítő évfolyamon emelt szintű
anyanyelvi, idegen nyelvi, matematika, informatikaoktatásban részesülnek.
Különböző programokon is részt vesznek például önismereti, személyiség- és
képességfejlesztő, kommunikációs és tanulás-módszertani programokon.
Elsősorban
angol nyelvből szerezhetnek emelt szintű érettségit. Térítésmentesen szerezhetnek
gépjármű-vezetői jogosítványt. Sportolási lehetőséget is biztosítanak számukra.
Rendszeresen részt vesznek művészeti és sporttalálkozókon, táborokban,
versenyeken.
A program
finanszírozása: A speciális program többlet feladatainak fedezésére az Oktatási
Minisztérium kétszeres normatívát biztosít a tanulók után. Az önkormányzatok
havi 5000 Ft-os ösztöndíjat folyósítanak a diákok számára.
A tehetség
és a szociális helyzet nem zárja ki egymást, jelenleg a hazai
közoktatási-köznevelési rendszerben az iskolai neveléshez-oktatáshoz közelebb
álló családi környezetből származó gyerekeknek mégis nagyobb esélyük van arra,
hogy tehetségüket kibontakoztassák, mint a szegény, iskolázatlan családból
származó gyermekeknek.
A tehetségek
95% elvész hazánkban… A rászorult tehetséges gyermekeken szeretne segíteni ez a
program.
Csanálosi Dániel
