2015. május 13., szerda

Eredményes iskola a pedagógusok szempontjából


A kurzusunk nevében is szereplő "eredményes iskola" meghatározásával igen sokat foglalkoztunk az órák folyamán. Próbáltuk megállapítani, hogy vajon mitől, milyen tényezőktől lehet és lesz eredményes egy iskola. Megnéztük,hogy milyen elvárásai vannak az iskola vezetőségének; a fenntartóknak; a társadalmi környezetnek; a szülőknek; a pedagógusoknak és nem utolsó sorban a tanulóknak az iskolával szemben. Az egyes részeket csoportmunkában dolgoztuk fel, és a következő eredmények születtek:
1. iskola vezetőségének szempontjából eredményes iskola jellemzői: pályázatok elnyerése; pedagógusok eredményessége (továbbképzések); rangsorokban való elhelyezkedés; diákok száma; külső rendezvények (iskola által szervezett rendezvények); iskolán belül szervezett rendezvények; költségvetés (erőforrások felhasználása); tanulók eredményessége
2. a fenntartók szempontjából eredményes iskola jellemzői: kompetencia; iskola vezetése és a fenntartók közti kapcsolat ápolása; tanulók eredményessége; biztosított összeg megfelelő felhasználása; pályázatok elnyerése
3. a társadalmi környezet(működtetők) szempontjából eredményes iskola jellemzői: továbbtanulók száma; PISA és Kompetenciamérés eredményei; országos és megyei versenyek(részvétel, eredmények); tanárok képzettsége; nyelvvizsga; szövegértés; IKT használata; elhelyezkedés
4. a szülők szempontjából eredményes iskola jellemzői: továbbtanulási lehetőségek; sajtóban lévő vélemény az adott intézményről; versenyek eredményei; szabadidőben biztosított programok; ismerősök véleményei; közérzet; szülői értekezlet; tanulmányi átlag
5. a tanulók szempontjából eredményes iskola jellemzői: diákközpontú tanári kar; teljesítményalapú osztályozás; interaktív óra; alternatív tanítás; közösségformáló tevékenység; egyenlő bánásmód; jó közérzet; tanuló-tanár közti kommunikáció; szakkörök
6. a pedagógus szempontjából eredményes iskola jellemzői: ezt a témakört nem igazán sikerült az órán feldolgoznunk, ezért arra gondoltam, hogy megkérdezem a legilletéksebbeket erről a témáról. Kettő interjút készítettem két volt tanárommal, akik nagyon szívesen és segítőkészen álltak rendelkezésemre. Szándékosan mindkettőjüknek ugyanazokat a kérdéseket tettem föl, ugyanis az első beszélgetésemet egy pályája kezdetén álló tanárommal készíttem, a másodikat pedig egy harminc éves tapasztalattal rendelkező tanárommal. A célom az volt,hogy össze tudjam hasonlítani a két véleményt, és kíváncsi voltam az esetleges eltérésekre. Nagyon sokat tanultam a beszélgetések során és rengeteg érdekes információt is hallhattam, kicsit jobban beletekinthettem a tanárok mindennapjaiba. Az utolsó kérdésnél kíváncsi volam arra, hogy Ők hogyan fejezik be a mondatokat,amelyeket mi is megoldottunk az óra folyamán.

                                     1.   Interjú a Gyakorlóiskola tanárával

1. Miért választotta a tanári pályát?
Nagyon szerettem az angol nyelvet tanulni és valamilyen szinten éreztem, hogy oktatni is, mivel nagyon szívesen segítettem a volt osztálytársaimnak már főiskolás korom előtt is, hogyha valamit nem értettek,és a Főiskola közben is foglalkoztam  már az angol nyelv tanításával, és egyre biztosabb voltam abban, hogy evvel szeretnék foglalkozni majd a későbbiekben is.

2. Miért választotta az adott intézményt ahol jelenleg tanít?

A Gyakorlóiskolában többször is megfordultam a tanítási gyakorlataim alkalmával, és szimpatikus lett az intézmény, mivel jó hangulatú osztályokkal és tantestülettel találkoztam és úgy éreztem, hogy a diákok is kellő szimpátiával fordultak felém. Így az álláskeresésem során talán sorsszerű volt az, hogy a Gyakorlóiskola hirdetését láttam meg először. Megpályáztam az angol tanári pozíciót és hála Istennek sikerült elérnem a célomat.

3. Nem tartott a "gyakorló" jelzőtől az intézmény nevében?

Igazából nem, mert pontosan tudtam, hogy ez mivel jár. Tisztában voltam avval is, hogy még jó néhány évig nem fogok találkozni a főiskolás hallgatókkal tanítási óra keretein belül, mert ahhoz meghatározott idejű tanítási gyakorlattal kell rendelkeznem. Emellett nagyon hasznosnak is tartom,mivel így alkalmunk nyílik minél több emberrel megismerkedni az iskolán belül is.

4. Milyen elvárásai voltak az intézménnyel szemben?

Legfőképp az, hogy ki tudjak szakmai szinten teljesedni, tehát hogy ne kelljen feltétlenül csak az alapokkal foglalkozni, hanem ha egy mód van rá akkor eljussak mindenképpen magasabb színtű anyag átadásához is. Másrészt pedig nagyon szeretek kirándulni, túrázni, és szerettem volna, ha minél több alkalmam nyílik ilyen tanórán kívüli tevékenységet szervezni a tanulóknak. És szerencsémre evvel sincsen probléma, hiszen mindenben támogat az intézmény, így rengeteg tábort, kirándulást és egyéb érdekes foglalkozást tudunk szervezni a diákokkal együtt.

5. Milyen elvárásai voltak a kollégákkal szemben?

Elsőként az, hogy ha valamilyen szakmai nehézségbe ütköznék akkor segítsenek azon túljutni, és ez abszolút teljesült is, mivel a legelső nap gyakorlatilag családtaggá fogadtak és akármilyen problémával fordultam hozzájuk mindig nagyon szívesen segítettek. És az egyik legfontosabb, hogy a tantestületben igazán családias légkör alakult ki, tehát a kollégák igen jó kapcsolatot ápolnak egymással. Valamint az ember nem azt érzi, hogy most egy munkaközösségben vesz részt, bár együtt dolgozunk egymással, mégis nincs az a nyomás rajtunk, hanem ténylegesen jó hangulatban tudjuk eltölteni együtt a mindennapokat.

6. A tanulókkal szemben milyen elvárásai voltak? Mennyire eredményes a tanulókkal való munka?

Igen erős iskolában taníthatok, így a diákok többsége motivált a tanulás iránt. És megvalósult amit szerettem volna, hogy ne csak az alapokkal kelljen kínlódni, hanem tényleg van sok olyan diákom, akikkel gyorsabban tudunk haladni. Akik pedig nem igazán érdeklődnek a tárgy iránt, azokkal is szerencsére sikerült jó kapcsolatot kialakítani a közös kirándulások és egyéb programok alkalmával. Nagyon hálás vagyok, mert a tanulók is egyből befogadtak amikor idekerültem és úgy érzem valóban eredményes a Velük való közös munkám.

7. " A jó tanár olyan mint egy megbízható társ."
    " A jó iskola olyan mint egy második otthon."


                                     2. Interjú a Gyakorlóiskola tanárával

1. Miért választotta a tanári pályát?

Egyrészt az édesanyám is tanár volt, így már gyermekkoromban betekintést nyertem abba, hogy milyen is ez a munka, másrészt amikor Ő nyugdíjba ment, annyira nem tudott elszakadni a tanítástól, hogy otthon vállalt magántanítványokat. Így nagyon gyakran én is kikérdezgettem ezeket a gyerekeket vagy segítettem Nekik valamilyen leckét megtanulni, tehát már korán megtapasztalhattam, hogy milyen valakivel megosztani a tudást vagy számonkérni azt. Ez nagyon megtetszett és így vált az egyik álmommá, hogy taníthassak és végül ez teljesült is.

2. Miért választotta az adott intézményt ahol jelenleg tanít?

Ezt nem választani lehetett, hanem igazából a szerencse segített abban, hogy én ide kerülhettem. Úgy kerültem Egerbe, hogy előtte három évig egy faluban tanítottam. Beiskoláztak mint kezdő pedagógust egy valláskritika tanfolyamra, és itt ismerkedtem meg két olyan kolléganővel, akik itt tanítottak a Gyakorlóban. Aztán gyakran alakult úgy, hogy elkérték a jegyzeteimet, és a vizsgák előtt is sokszor magyaráztam el Nekik az anyagot. Így világossá vált a számukra, hogy elég felkészült vagyok a szakomat tekintve, illetőleg van egyfajta általános műveltségem, és Ők ajánlottak be ide. Szerencsémre felvettek, és  mivel meg voltak elégedve a munkámmal,szakvezető lehettem, és ezt a munkát azóta is végzem.

3. Nem tartott a "gyakorló" jelzőtől az intézmény nevében?

Féltem tőle, mivel bármikor bejöhetnek az óráimra csoportok vagy egyéni hospitálók, és sokszor kell bemutató órát tartanunk, tehát naprakésznek kell lenni és felkészültnek. Kerek órákat kell tartani, tehát nem engedhetem meg magamnak, hogy egy anyagot befejezetlenül hagyjak,mert aki nézi az órát, annak azt kell látnia, hogy egész kerek órát tartok. Illetve ez egyfajta stressz, hogy végülis szerepelni kell, és ehhez hozzá kell szokni, hogy mások előtt is meg tudjak nyilatkozni.Tehát gyakorlatilag a munkámat valaki mindig mérlegeli.De meg lehetett szokni egyébként.

4. Milyen elvárásai voltak az intézménnyel szemben?

Nyilván amikor idekerültem, akkor az iskola a város vezető iskolája volt.Nagyon jó gyerekanyag került be, és nagyon eredményesek voltak mind a versenyeket mind a továbbtanulást tekintve is. Viszonyalg fiatal tantestületbe kerültem be, ahol nagyon sok közös programot csináltunk a gyerekekkel, amit mind Ők mind mi is nagyon élveztünk. Fantasztikusak voltak a táborok, ahol nagyon egyszerű körülmények közt töltöttük ugyan az időt, de rendkívülien jól éreztük magunkat. Külön élmény volt, hogy szakköröket is tarthattam, ahol egészen más oldalukat mutatták meg a gyerekek. Rengeteget játszottunk együtt és sokat nevettünk.És ez a leglényegesebb:olyan légkört teremteni, melyben a tanár és a diák a lehető legjobb módon tud együtt tevékenykedni.

5. Milyen elvárásai voltak  kollégákkal szemben?

Elvárás nyilván az, hogy közösségként is jól tudjunk dolgozni együtt, legyenek segítőtársak, a gyerekek nevelését legyen kivel megbeszélni, ha esetleg valakivel gond van.De szintén ide tartozik a sikerek és élmények megosztása is. Én nagyon szerencsés vagyok, mert mindig volt kihez fordulnom a problémáimmal, mindig volt kivel megbeszélni a szakmai kérdéseimet. Ezen kívül sokszor volt úgy, hogy barátként is összejártunk és összetartottunk. Viszont amióta a két intézmény egyesült, azóta sokan a két épület között szaladgálunk, és így sajnos sokkal kevesebb idő jut a kapcsolatok ápolására is. Ez nekem személy szerint nagyon hiányzik.

6. Milyen elvárásai voltak a tanulókkal szemben? Mennyire eredményes a tanulókkal való munka?

Azért vagyunk itt, hogy a lehető legjobban megtanítsuk a gyermekeknek azt, amit át kellene adnunk.Szerencsére érdeklődő gyerekek vannak, tehát mindig válogatott csoportokban taníthatunk és könnyű velük dolgozni. Vannak azért természetesen problémák is, mert elég sok közöttük az öntörvényű, és Őket elég nehéz kezelni.Viszont ezt is meg kell tanulni, kompromisszumokat kell kötni, de azért általában a gyerek ha érzi, hogy a tanár komolyan gondolja a dologkat, meg elhívatott, akkor azért csak ráhangolódik előbb vagy utóbb és akkor hajéandó együtt dolgozni.Meg a gyereknek is nagyon fontos a sikerélmény.

7. Egyéb eredményességhez hozzájáruló tényező

Természetesen a jó vezetés, de én ebbe nem nagyon láttam bele, mert mindig is beosztott pedagógus voltam és nem is nagyon szerettem volna magasabbra törni. Nagyon fontos, hogy az intézmény megfelelő kapcsolatokat alakítson ki, mert a mai világban nem mindegy, hogy milyen támogatásokat tudunk összeszedni, ebből aztán mit tudunk hasznosítani az iskola szempontjából.

8. "A jó tanár olyan mint egy dúsan termő, megbízható, stabil gyümölcsfa, amely meghozza az ő tápláló termését és átadja, hogy a gyerekek ebből élvezettel táplálkozhassanak és az épülésükre legyen."

" A jó iskola olyan mint egy igazi jó család, ahol szeretik egymást az emberek, támogatják egymást, példát mutatnak ugyanakkor meg is követelnek dolgokat, de a gyerek mindig érzi, hogy védett környezetben és biztonságban lehet."




                                                                                               Lékó Anna


Népszerű bejegyzések