2015. május 15., péntek

Interjú



Interjú gyakorló iskolás tanárral:

Interjúmat az Eszterházy Károly Főiskola gyakorlóiskolában csináltam. A tanárnő készségesen válaszolt minden kérdésemre és egy olyan új képet kaptam, amitől érthetőbb lett számomra, hogy mitől válhat egy iskola eredményesebbé.

1, Miért a tanári pályát választotta? Mi befolyásolta?

Tele volt tanárral az egész család, ennek ellenére orvosi egyetemre jelentkeztem, de nem vettek fel, majd szabadidő- óvónőként kezdtem tanulni, illetve óraadó voltam, de végül az iskolában kötöttem ki. Nem bántam meg boldog vagyok, a hivatásom a hobbym is. Akármilyen feladatokat szívesen végzek, illetve a továbbképzéseket is örömmel végzem.

2,Milyen nehézségeket élt meg kezdő pedagógusként? Milyen példát tudna említeni korábbról?

Első két hét után fájt a fejem az óvodában. ( viccesen tette hozzá a Tanárnő), illetve napköziben minden dologért felelnie kellet. Abban az időben 17-18 óra volt a kötelező, nem úgy mint ma. Ma 24 óra kell. Minden órára készültem és egyáltalán nem voltak fegyelmezési gondjaim. Nem voltak nehézségeim.

3,Véleménye szerint milyen tényezők kellenek egy eredményes iskolához?  Illetve, mi a véleménye arról, hogy az iskolai sporteredmények mennyire befolyásolják általánosságban az iskola eredményességét?

Attól függ, hogyan mérjük mi az eredményesség? Fontos a kimenet. Hogy tudjuk tovább küldeni a tanulót. Fontos a lelki és testi egészség. Ebben az iskolában nemcsak a heti 5 testnevelő órának köszönhetően sportolnak. Gyerekek szabadidejüket sportolással töltik, ezáltal több barátságot kötnek, barátságosabbak, insprilálják egymást a tanuláshoz. Ezáltal könnyebben tanulnak. Sport mellett a művészet kiemelkedő. Az iskola biztosítja a művészeti irányt. Illetve ebéd szünet is van. Mint nyelvtanár elmondhatom, hogy csoportokban dolgoznak kisebb kortól kezdve tanulnak, ki tud teljesedni emelt szintű érettségéig. Valakinek plusz órát adunk, illetve lehetőséget biztosítunk azoknak akik kettes hármas tanulók Számukra is nyitva áll a kapu. Iskolavezetés fontos, a tanításhoz a szabadság és az  ellenőrzés. Véleményem szerint a legfontosabb a hivatástudat. Kollégák sok időt töltsenek a diákokkal akár a szünetben is. Vezetés továbbképzéseket szervez, ebben rugalmas az iskolavezetés. Tanári gárda ha hivatástudattal rendelkezik, akkor jön az eredmény Szülőkkel jó kapcsolatot ápoljanak a tanárok.

4, Milyen tényezők hátráltatják, hogy egy iskola eredményes legyen?

Ha  a tanárok túlterheltek, illetve ha kevés a fizetés, ezért akár másodállásban kell dolgozniuk. Ha nem állnak a pedagógusok számára a megfelelő eszközök rendelkezésre például az információs és kommunikációs technikák. Ha továbbképzés nem biztosított. Ha túl merev az iskola szervezet Illetve, hogy a megfelelő jegyeket adjanak. Heti 5 órás tárgynál. Különböző színnel beírt jegyek ugye mást jelentenek ( piros-témazáró , zöld –szorgalmi, kék – dolgozatok)

5, Arany János Tehetséggondozó Program van-e az iskolában ? 

Az iskolában nincs Arany János Tehetséggondozó Program, viszont a gimnáziumban vannak mentortanárok, aki az elmaradottabb diákokkal foglalkoznak. Illetve különböző pénzpályázatokat nyer az iskola és azokból például hangszert tudnak venni a diákoknak igény szerint.


                Ebből is az interjúból is arra a következtésre jutottam, hogy a tanároknak hivatástudattal kell rendelkezniük. A hivatástudat elengedhetetlen a tanári pályán.  Számomra érdekes, meglepő volt, hogy az interjúalanynak semmilyen nehézségei, akadályai nem voltak kezdő pedagógusként. Ahogy az interjúban olvasható lehetséges válasz lehet a pedagógus családból származás.Szerintem kivételes példa, ugyanis véleményem szerint minden tanárban van valamilyen kezdeti nehézség, amelyet le kell küzdeni. Természetesen ez a félelem , nehézségek évek során elmúlnak. Minden tanár rutinosabb lesz az évek elmúltával, egyre tapasztaltabb. Másik számomra érdekes példa az interjú során, hogy nem voltak fegyelmezési gondjai, mindent meg tudott oldani.
                Az eredményes iskola jó hivatástudattal rendelkező tanárokra épül, jó vezetést nem szabad figyelmen kívül hagyni. Egy jó vezetés nélkül eredményes iskola nem valósulhat meg. Az Eszterházy Károly Gyakorlóiskolában több lehetőség áll rendelkezésre a diákok körében különböző szabadidős tevékenységek folytatására. A gimnázium több sportcsapattal is rendelkezik, amelyek különböző versenyeken vesznek részt és próbálnak országos szintű eredményeket elérni. Az interjúalany foglalkozás szempontjából nyelvtanár, így erről az oldalról próbálta megközelíteni a kérdést, miszerint egy iskola mitől lehet eredményesebb, hatékonyabb? Ilyen példa lehet az, hogy nyelvórán különböző kisebb csoportokban dolgoznak, mely hatékony módszer. Ami különleges volt számomra, hogy lehetőséget biztosítanak azoknak a tanulóknak a számára, aki nem rendelkeznek olyan nyelvi érzékkel, tehát nem olyan jó tanulók, de előttük is áll az a lehetőég, hogy emelt óraszámban tanulják a nyelveket, és akár emelt szinten is érettségit tegyenek.
               Meg kell adni a diákok számára a megfelelő motivációt. Motiváció nélkül nem minden diák tud tanulni, eredményes iskolában a diákok nagy része motivált és ez természetesen a teljesítményükre is hatással van, ezáltal jobban tudnak teljesíteni különböző kompetenciaméréseken, mely az iskola hírnevének is jót tesz.

   Ebből is az interjúból is arra a következtésre jutottam, hogy a tanároknak hivatástudattal kell rendelkezniük, anélkül a tanári pályának nincs jövője. Hiszen maga a pedagógia sem egy könnyű feladat, azt nem lehet könyvből elsajátítani. Nehéz az érdeklődés folyamatos fenntartása, a diákok fegyelmezése, a folyamatos önképzés és megújulás. Sokan túl nehéznek érzik ezeket a dolgokat és meg sem próbálkoznak vele, pedig bele lehet tanulni, ha nem is egykönnyen, de lelkesedéssel, kreativitással és egy csipetnyi alázattal felvértezve nincs lehetetlen a pályakezdők előtt.
            Tény és való, hogy a tanárnak óráról órára fel kell készülnie, mely gyakran a pihenés rovására megy, de ez teszi szakmailag hitelessé a munkát és emberileg is rányomja a bélyegét az óra hangulatára. A félelmetesen gyors technológiai fejlődés az egyik oka, hogy folyamatosan új és újabb fajta módokat kell kitalálni, amivel leköthető a tanulók figyelme, egy lelkiismeretes tanár nem alkalmazhatja ugyanazokat a játékokat és módszereket az évek alatt. Pont ezért szükséges a fentebb is említett folyamatos fejlődés és megújulás. Szükség van a szemléltetésre, mert leginkább ezzel lehet felkelteni a diákok érdeklődését az adott téma iránt. Persze azért ezt is túlzásba lehet vinni, egyéniségtől függetlenül mindenkinek érdemes az arany középútra törekedni. Az órán kívüli tevékenységek szervezése és a gyermekek megismerése is fontos aspektusa a tanári munkának, melyhez a médiában látott negatívumok ellenére is sok kellemes élmény fűződik.
Azonban fontos megjegyezni, hogy bár az interjúalany nem említette, ám a legfőbb probléma, mellyel a (pályakezdő) pedagógus találkozhat, nem más, mint az erkölcsi jellegű problémák sokasága. Az ilyen esetek elég különbözőek lehetnek, hiszen megkülönböztethetünk tanár-tanár, tanár-szülő és tanár-diák konfliktusokat is. Mindegyik konfliktushelyzettel óvatosan kell bánni, főként az olyanokkal, melyekben jelentős az alá-fölérendeltségi viszony. A kollegiális kapcsolatokra, de főként a tanár-diák kapcsolatokra ez különösen igaz. A tanár-diák helyzetekre helyezve a hangsúlyt, olyan helyzetekre kell gondolnunk, ahol a tanároknak és az osztályfőnököknek kell igazságot tenni. Vigyázni kell, hogy a tanár mit tesz és mit mond a gyermeknek és a szülőnek. Bár elsőre nem mindig nyilvánvaló, de a mindenki számára legjobb megoldást kell megtalálnunk. Nyilván ilyenkor erélyesen, ám reális szigorral kell eljárnunk. Fontos, hogy a tanár személyes példát is mutasson, ne avatkozzon bele a történetekbe. Akadhatnak a tantestületen belüli nézeteltérések is, például  szaktanári figyelmeztetés esetén. Ilyenkor az osztályfőnök hatással lehet az adott tanárra, legyen elnézőbb, vagy netán keményebb. A szülők és a tanár között fontos a kölcsönös bizalom, ennek hiányában nem is működhetnek a dolgok megfelelően. Szintén fontos, hogy folyamatos legyen a kapcsolattartás a két fél között. Fontos a jó kapcsolat kialakítása, nyilván a gyerekek érdeke is, hogy senki ne használja fegyverként, vagy pajzsként őket.

A nyelvtanárok szakukból adódólag különleges helyzetben vannak, hiszen a nyelvtanulás sosem volt olyan kötött keretek közé szabva, mint például a magyar nyelvtan tanítása. Érdekes összehasonlítanunk egy magyar nyelvtan és egy angol nyelvi órát. Természetszerűleg az angol nyelvi óra sokkal jobban épít a tanulók aktivitására, mint akármelyik más. A fejlesztendő tanulói kompetenciák is jelentősebben érvényesülnek, mint akármelyik nyelvi órán és mivel a nyelvtanítás sokkal több szabadságot enged meg a tanároknak az óra keretein belül, úgy az ilyen órák teret engednek a végtelen nyelvtanári kreativitásnak.
A motiváció kérdése jelentősen összefügg a tanulási attitűddel  hozzáállással is. Ahhoz, hogy eredményesen teljesítő diákokká „fejlesszük” a tanulóinkat, először a tanulásról való elgondolásukat kell megváltoztatnunk. Elemi tanulási technikákat, tanulási módszereket és stratégiákat kell nekik mutatnunk, melyek segítségével képessé vállnak, hogy eredményes tanulókká váljanak. Meg kell, hogy értések, hogy a tanulás a jövőbeli sikerességük záloga. A tanulás nagyon fontos minden diák számára-
Az eredményes iskola kérdése egy sarkalatos pontja a magyar oktatásfejlesztésnek, hiszen, ha a finn oktatási rendszert nézzük, mely a világ élvonalába tartozik (az ázsiai országokkal holtversenyben), láthatjuk, hogy a Magyarországon most bevezetett modell erősen központosított és a rugalmasság semmiféle illúzióját sem tartalmazza. A bonyolódó bürokratikus akadályok egyre több problémát zúdítanak a tanárok nyakába, maga a rendszert pedig teljességgel átláthatatlan, illetve sajnos nagyon is átlátható. Elég csak az e-naplóra, vagy a központosított tankönyvbeszerzésre gondolni. A magyar tanári kar pedig meghasonlott: míg a magyar tanári kar egy része megrekedt a XIX. századi technológia és tudásanyag szintjén addig a másik fele, főként a fiatalabb pedagógusok megszállottan hajszolják az új technológiát. Egyre több  információs és kommunikációs technológiát alkalmaznak. Úgy vélem, mint minden másban is itt is az arany középút megtalálása lehet a döntő tényező: egy olyan középúté, ahol az elméleti tudást gyakorlati tapasztalatok egészítik ki. Ám amíg a mérleg serpenyője drasztikusan egyik, vagy másik irányba áll, nem lehet fejlődésről beszélnünk és a funkcionális analfabéták aranya sem fog a nekünk kedvező irányba változni.
            Magyar paradoxonról beszélhetünk a fenti jelenség kapcsán, hiszen bár a tanári kar egy jelentős része folyamatosan fejlesztené és érdekesebbé tenné az óráit, addig ez lehetetlenné is válhat egyes esetekben. Hiszen nem egy olyan iskoláról tudunk, mely rendelkezik projektorral, vagy digitális táblával, azonban még sincs bevezetve az áram, vagy esetleg hiányzik a megfelelő kiépítettség (pl. Wi-Fi), egy XXI. századi, érdekfeszítő óra megtartásához. Az előbb említett eszközök márpedig elengedhetetlenek egy mai órához.
Mit javasolhat(na) egy már tanító pedagógus egy teljesen kezdőnek? Először is a már ismertetetteket: hogy próbáljon meg plusz dolgokat hozzátenni az órához. Építsen bele testközeli dolgokat az óra menetébe és próbálja meg szívből, szenvedéllyel végezni a munkát. Fontosak még az emberközpontú tapasztalatok is, melyekkel, természetszerűleg a pályakezdő pedagógus még nem rendelkezik. Nyilván, aki pedagógusi pályára szánja el magát az nem lehet vérpofi tanár rátermettség és talpraesettség nélkül. Ez az, mely a kezdők esetében kiválthatja a régebb óta tanító kollégák által „összegyűjtögetett” tapasztalattal teli éveket. A fiataloknak érdemes úgy felfogniuk ezt az egészet, mint életük nagy kalandját és úgy is állni hozzá. Lazán és rugalmasan. Úgy gondolom, hogy aki a tanári hivatást választja és szívvel-lélekkel áll hozzá minden kihíváshoz az megfáradhat ugyan egy picit, de el nem bukhat.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések