Országos
Kompetenciamérés
Interjú a Gyakorlóiskola egy tanárával
Interjú a Gyakorlóiskola egy tanárával
Az
Országos Kompetenciamérés 2001 óta Magyarország országos szintű közoktatási
mérése. Minden évben az általános és középiskolák lehető legtöbb 6., 8. és 10.
osztályos tanulója vesz részt a felmérésben, melyet az Oktatási Hivatal
irányít, lebonyolítása pedig a nemzeti közoktatási törvény és a
nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló rendeleteknek megfelelően
zajlik.
Erik
Erikson elmélete szerint 12 éves korunkra megszerezzük alapvető
kompetenciáinkat. Pontosabban 6-11 éves korunk között a leginkább
befolyásolhatók készségeink és képességeink. A kompetencia fogalma az alábbi
módon jelenik meg a kognitív pedagógiai szakirodalomban:
„…
a tudásnak arra a formájára utal, amelynek elsajátítása természetes közegben,
életszerű tapasztalatok révén történik, és így alkalmazása is természetes
könnyedséggel és hatékonysággal valósul meg.”.
A
kompetencia tehát az értékes, érvényes, hasznosítható tudást jelenti.
Manapság
egy diáknak a következő kompetenciákat kell elsajátítani és fejleszteni
eredményessége érdekében:
-
anyanyelvi kompetencia
-
idegen nyelvi kompetencia
-
matematikai kompetencia
-
természettudományi kompetencia
-
digitális kompetencia
-
hatékony és önálló tanulás
-
szociális és állampolgári kompetencia
-
kezdeményezőképesség és vállalkozói
kompetencia
-
esztétikai-művészeti tudatosság és
kifejező képesség
Ezen
kompetenciákra a Nemzeti Alaptanterv (NAT) tételesen épít.
Az
Országos Kompetenciamérés a matematikai eszköztudás és a szövegértés műveltségi
területeit vizsgálja. Fontos megjegyezni azonban, hogy a feladatsorban nem a
NAT által előírt tananyag jelenik meg, nem a lexikális tudás az, ami a
vizsgálat tárgyává válik. Az Országos Kompetenciamérés célja sokkal inkább az,
hogy felmérje, a diákok 6, 8 illetve 10 év alatt, az adott oktatási
intézményben milyen kompetenciákra tettek szert vagy meglévő képességeiket,
készségeiket hogyan fejlesztették. Ehhez a két legátfogóbb szakterületet
használják, a matematikát, ami a természettudományok alapja, és a szövegértést,
ami mindennapjaink elengedhetetlen része. Hiszen sokkal fontosabb a lexikális
tudásnál a gyakorlatba való átvitel és a hétköznapi életben felhasználható
tudás. A mérés eredményei pedig segíthetik az iskolák önértékelését és a
fejlesztési munkát. Lehetőségük van arra, hogy összevessék teljesítményüket az
ország többi intézményével, a hozzájuk hasonló intézményekkel (például egy hatosztályos
gimnázium 8. osztályos tanulóinak kompetenciamérési eredménye összehasonlítható
a többi hatosztályos gimnázium tanulóinak teljesítményével).
Az
OKM a tanulók lehető legpontosabb felmérésére törekszik, méghozzá úgy hogy
független legyen attól, hogy az adott diák gyengébb vagy erősebb képességű. Mivel
ez alapján meg kell tudni mérni a legjobb teljesítményű gyerek képességeit is,
ezért a feladatsor összeállítói arra törekednek, hogy a feladatlap egy 6., 8.
illetve 10. osztályos tanuló számára ne legyen 100%‑osan megoldható. Ahhoz
viszont hogy minél átfogóbb legyen a mérés, a diákok 4 órán keresztül írják
azt. Pont a hosszúsága miatt azonban a gyerekek koncentrációs képességeire
hivatkozva érheti támadás. Ez azonban a mérés során ki van küszöbölve, azzal,
hogy a tanulók más sorrendben töltik ki a feladatokat és így az iskolai átlagot
tekintetbe véve a diákok figyelmének lankadása nem befolyásolja az eredményt.
Sajnos
sok iskola próbálkozik csalásokkal is, illetve azzal, hogy begyakoroltatja a
feladattípusokat a diákokkal. Ez azonban „öngól” az iskolák részéről, mert
saját magukat csapják be, és különben sem jelent ez többet az eredményben
2-4%-os javításnál. A hirtelen változások pedig hamar feltűnnek a Hivatalnak.
Ami még problémát okozhat, az az önkéntes alapon kitöltött Tanulói kérdőív,
mely a családi háttér index és a hozzáadott pedagógiai érték megállapításához szükséges.
Erre alapvetően jellemző, hogy egy–egy gyerek vagy szülő a kitöltés során
kicsit túloz a „szebb eredmény” kedvéért. Ez azonban nem jelent problémát a
kiértékelés során, mert a legtöbb ember erre hajlamos, így a normatívában az
átlagot nem befolyásolja. Előfordulhat az is, hogy egy intézmény csak a számára
ideális kérdőíveket küldi el a központba, azonban az Oktatási Hivatal, ha nem
kap elegendő kérdőívet az adott iskolától, egyszerűen nem veszi figyelembe a Tanulói
kérdőíveket. Ezek alapján úgy gondolom, az átlagot figyelembe véve elég jó
visszajelzést adhat az Országos Kompetenciamérés az intézményeknek, tanároknak,
szülőknek.
Azonban
fontosnak tartottam erről megkérdezni, egy hivatásos tanár véleményét is. Az
egri Gyakorlóiskola egyik tanárával, Susánné Zsikai Ildikóval beszélgettem az
Országos Kompetenciamérésről, azzal a céllal, hogy megtudjam a tantestület egy
tagja, mennyit tud az országos mérésről, mit tapasztal a tanulók és az iskola
részéről, illetve szülőként.
A
beszélgetés során kiderült számomra, hogy a Gyakorlóiskolában tisztában vannak
az OKM céljával, odafigyelnek annak lebonyolítására, megszervezésére. A
tantestület a kompetenciamérés eredményeire, ha nem is épít közvetlenül, de
alapvetően fontosnak tartja a felmért készségek, képességek fejlesztését. A
tantestületek beépítik tanítási kultúrájukba azokat az elemeket melyek ezt a
fejlődést segítik a diákok számára. Megtudtam azt is, hogy bár a 4.
osztályosokat már nem mérik, az idegen nyelvi készségek előtérbe kerülnek és az
intézmény szívesen alkalmaz más méréseket is. A tantestület összessége
pozitívan áll a mérésekhez, és figyelembe is veszik a tanítási stratégiák
kialakításakor azok eredményeit.
Azért
is választottam azt, hogy ezt a témát a gyakorlóiskola egy tanárával
beszélgetve dolgozzam fel, mert az iskola elnyert pályázatait és helyi jó hírét
nem vehettem semmibe. Bár Tanárnő felhívta rá a figyelmem, hogy ezek az
eredmények ugyan elősegítik a kompetenciák fejlesztését, de nem tükrözik
feltétlenül az országos mérés eredményeit.
Ami
az interjú készítése során nagy öröm volt számomra, hogy mikor azt kérdeztem Tanárnőtől,
hogy ő nyelvszakos tanárként hogyan tudja fejleszteni a tanulóit, nagy
lelkesedéssel beszélt arról, hogy egy jól szervezett szakóra mennyi hozzáadott
pedagógiai értéket tartalmazhat. Beszélgettünk még a Tanulói kérdőívről és
tanulók hozzáállásáról, motiváltságáról is. Maga az interjú az alábbiakban
olvasható:
Interjú a Gyakorlóiskola egy tanárával
Ön angol szakos tanár az egri Gyakorlóiskolában, és ha jól tudom
osztályfőnök helyettes is. Mennyire van rálátása az Országos
Kompetenciamérésre?
-
Eddig nem volt meghatározóbb szerepem a
mérés lebonyolítása során, bár felügyelőtanárként vettem már részt többször a
lebonyolításban. Eddig a matematika és magyar szakos tanárok voltak inkább
felelősek a szervezésért, felkészülésért. Most azonban angol szakosként
magam is fontosabb szerepet kapok, mivel ettől az évtől külön idegen nyelvi
felmérés is lesz az intézményünkben. Így én is nagyobb felelősséget érzek a
munkám végzése során. Bár tudom jól én és a kollégáim is, hogy ez a felmérés
nem csak a szaktanárok felelőssége. Amit még fontosnak tartok, hogy itt a
Gyakorlóban tartunk külön értekezletet a mérés kiértékelésére, melyen minden
oktató részt vesz.
Hogy fogalmazná meg, mi a célja az OKM-nek?
-
Úgy gondolom az Országos
Kompetenciamérés célja az, hogy felmérjék, a diákok a tanultakat hogyan tudják
alkalmazni. Például a szövegértési képességeiket mennyire tudják eredményesen
használni, az olvasottaknak megértik-e a lényegét, és mennyire tudnak logikusan
gondolkodni, milyen a problémamegoldó képességük.
Ön szerint eléri a célját a mérés?
-
A tanulók kompetenciáinak fejlesztése
alapvetően része kellene, hogy legyen az oktatásnak. De nem tudatosan magára az
Országos Kompetenciamérésre kell felkészíteni a gyerekeket, hiszen azzal csak
fals eredményeket érnénk el. Nálunk a munkaközösségek figyelembe veszik a
kompetenciák fejlesztését a tanítási stratégiák kialakításakor. Tekintettel vannak
az országos mérések statisztikáira is. Az iskolát külön nem motiválja, hisz
alapvetően ez a cél. Az Oktatási Hivatal, ha hatékonyan fel tudja használni a
méréseket, akkor valószín eléri a célját. Úgy gondolom, nálunk amennyire lehet
reális eredményt ad a kompetenciamérés.
A kollégái is ilyen pozitívan állnak hozzá?
-
Igen. Nálunk a tantestület kivétel
nélkül támogatja az Országos Kompetenciamérést, odafigyelnek a mérés
folyamatára, szabályosságára, és megint csak az értekezleteket tudom megemlíteni,
amelyek kifejezetten a kiértékelésről szólnak. Tényleg nagy figyelmet
fordítunk a mérésre, és úgy gondolom az oktatás során is tudjuk támogatni a
diákokat.
A Gyakorlóiskola sok pályázatot nyert el. Az OKM során is
megmutatkozik ez a kiemelt teljesítmény?
-
Nem gondolom, hogy ez így lenne. Másra
kell fókuszálni egy kompetenciamérés esetén, mint egy pályázat elnyerése során.
Az hogy az iskolánk több pályázat nyertese is lett, nem feltétlenül tükröződik
a kompetenciamérés eredményeiben. Annyi bizonyos, hogy az elnyert pályázatok
során rengeteg lehetősége van a tanulóknak a tapasztalás útján tudás birtokába
jutniuk. Ez szerintem jobban megmarad bennük, tovább emlékeznek rá. Véleményem
szerint az ott szerzett képességeket (pl. következtetések levonása) biztosan
alkalmazzák a mérés során.
Nyelvszakos tanárként hogyan tudja segíteni a diákok
kompetenciájának fejlődését?
-
Az idegen nyelv oktatása rengeteg
lehetőséget nyújt arra, hogy a diákok szövegértési képességeit fejlesszük. Az
egész angol óra erről szól, hiszen ha az óra 45 percében angol beszédet hall a
diák, akkor törekednie kell a minél jobb megértésre, hogy a lényegi
információkból összerakja a teljes szöveget. A tanároknak is úgy kell
hozzáállnia, hogy a piciből építkezzen a gyerek. Egy kisiskolás még rugalmas és
kreatív annyira, hogy ha rész információkat megért, akkor abból érdekesebbnél
érdekesebb következtetéseket vonjon le. Ezt kihasználva kell őket fejleszteni.
Sajnos ez már a felnőttek oktatásánál nem működik. Egy kisebb információ hiánya
már gátolja számukra a teljes szöveg értelmezését.
Nagyobbik gyermeke 8. osztályos tanuló. Neki idén kell kitöltenie a
második kompetenciamérését, illetve az ahhoz tartozó Tanulói kérdőívet.
Szülőként mit szól ehhez a háttérkérdőívhez?
-
Ha tényleg csak szülői szemszögből
értelmezem, nem látom az értelmét, mivel nem kötelező a kitöltése és hosszú is.
Tanárként persze tudom, hogy fontos viszonyítási alap és Magyarországon sokat
is számít a kompetenciák tekintetében, de ez a szülőkhöz már nem jut el.
Nincsenek igazán tisztában a méréssel, talán sokan időt sem szánnak a
háttérkérdőív kitöltésére. Ebből is következik, hogy a realitása is
megkérdőjelezhető. Mivel van, aki vissza sem akarja hozni, vagy csak
megfeledkezik róla, a visszaszedése sem egyszerű. Viszont a Barkóczy úti
telephelyen a családi háttér index alapján megfigyelhető, hogy jelentős a
pedagógusok által hozzáadott érték, és a Bartók téri telephely is országos
szinten átlag felett teljesít.
2006 óta a 4. évfolyamosok számára is elérhető az OKM-hez hasonló
felmérés, ez azonban már a 2012/2013. tanévtől nem kötelező. Az Önök iskolája
ennek ellenére él ezzel a lehetőséggel?
-
Mióta nem kötelező a 4. osztályosok
felmérése, egyszer írattunk az alsós gyerekekkel feladatsort. Iskolánkban azonban
a kompetenciamérés mellett folyik diagnosztikus mérés is, melynek célja az 1-6.
évfolyamos diákok részére egy olyan papír alapú és elektronikus mérési-értékelési
rendszer kialakítása, mely tükrözi a diákok kompetenciáit, és azok fejlődését
egyénileg követhetővé teszi.
Hogy látja, mennyire veszik komolyan a tanulók ezeket a
felméréseket?
-
Amit a tanulók biztosan tudnak az
Országos Kompetenciamérés napjáról, hogy aznap nincs tanítás. Mivel a
visszacsatolás lassú – hisz majdnem egy év mire láthatják az eredményeiket-
ezért nem gondolom hogy annyira motiváltak lennének. Ez a 8. osztályosok
esetében nem is olyan meglepő, ha belegondolunk, hogy mire megtekinthetővé
válik az egyéni eredményük, addigra már más intézmény tanulói lesznek. Azért
fel szoktuk hívni a figyelmüket arra, hogy hosszabb távon ez önmaguknak is
valamilyen visszajelzés. Talán azért sem érdekli annyira őket, mert az oktatás
során a jeggyel való értékelés a megszokott számukra, ezzel ellentétben a mérés
értékelése nem így zajlik. Persze, lehetne osztályzást használni, mint külső
motiváció, de ez esetben ez nem lenne célravezető.
A kompetenciamérés eredményei milyen hatással vannak az
intézményre?
-
Minden mérés után tartunk értekezletet a
kiértékelésre, de igazából nincs különösebb hatással az intézményre, mivel
alapvető célunknak tartjuk, hogy megtanítsuk diákjainknak, hogyan alkalmazzák a
megszerzett tudást. Az eredmények visszacsatolása viszont megjelenhet a
tehetséggondozásban.
Az
Országos Kompetenciamérés általában, a szülők, a gyerekek, de gyakran még a
tanárok által sem elég jól átlátott, megértett felmérés. Nehéz egy tanítási
kultúrát átalakítani, főleg, ha nem értjük meg mi a hiba, mivel javíthatnánk a
helyzeten. Susánné Zsikai Ildikó tanárnővel beszélgetve, az Iskolaszervezet
eredményes iskola nevű kurzuson hallottak után úgy vélem az egri Gyakorlóiskola
megértette a mérés célját.
Interjúalany: Susánné
Zsikai Ildikó
Időpont: 2015. február 16.
Időpont: 2015. február 16.
Ruszkai
Nóra
Források:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése