Iskolai közösségek
Az iskola megismerése I.
bejegyzésemben már esett említés az iskola szervezetén belül működő kisebb
egységekről. Ez a bejegyzés ezeket a közösségeket, szerveződéseket veszi sorba,
megjelenítve az egyik miértjüket: milyen okból jöttek létre, és leírva a másik
miértjüket: milyen céllal működnek. Szeretném egyszerűen és közérthetően
megfogalmazni az ok-okozati összefüggést, hogy mint leendő pedagógus és szülő
tisztában lehessek az iskola szervezetének belső világával.
Az első és legfontosabb ilyen
közösség a nevelőtestület. Ebben a
közösségben szerepel minden egyes pedagógus, sőt, azok a szakemberek is, akik
az oktatói-nevelői munkát segítik az intézményben. Feladata a döntéshozatal
oktatási és nevelési témákban. Ez nem csak feladata, de kötelessége is, ez a
közösség az intézmények fő ítélethozója. A nevelőtestületnek lehetősége van
szabályokat alkotni az iskola belső világára való tekintettel. Tanácsként is
működik: nevelőtestületi értekezleteken, osztályozó értekezleteken és
alkalmanként esetmegbeszélésekkor. Feladatkörükbe sorolhatók azok a kisebb
megbeszélések, ahol hetente vagy rendkívüli esetben (pl. ünnepségek, programok
kapcsán) keresik a megoldást, osztják meg véleményüket, kapják meg a
feladataikat.
A különböző műveltségi területek
és tantárgyak köré szerveződtek a szakmai
munkaközösségek. Szinte adja magát, hogy milyen okból jöttek létre: az
azonos tantárgyakat tanító pedagógusok könnyebb kommunikálása, szakmai
segítségnyújtás, módszertani csavarok megbeszélése érdekében. Alapvető célja a
szakmaiság fejlesztése, az intézményi vezetőség segítése és továbbképzések
szervezése. A feladatkörébe tartozik:
Ø
tantárgyhoz kacsolódó vizsgák elkészítése (pl.
osztályozó)
Ø
szaktárgyak helyettesítésének javaslata
Ø
éves munkaprogram megtervezése (a szaktárgyra
koncentrálva)
Ø
programok, szakkörök szervezése
Ø
korábban hatáskörükbe tartozott a tankönyvek
kiválasztása és lehetőségük volt a költségvetésbe „beleszólni”, igényt
benyújtani (gondoljunk csak vegyszerek, festékek…stb. beszerzésére).
A szakmai közösségek több
szempontot figyelembe véve (jó felkészültség, kimagasló szervezőkészség és
példás munkafegyelem), maguknak választanak egy munkaközösség vezetőt.
A szakmai alapon való
szerveződés semmiképp sem nevezhető rossznak, hiszen rengeteg haszna van
tanulás és tanítás szintjét is, azonban van egy olyan hátránya, amely
kiküszöbölhetetlen. Vegyük alapul a kémiát, mint tantárgyat, AB pedagógust és a
C osztályt. Általában a kémiát csak AB tanítja a C osztálynak. Ami azt jelenti,
hogy a szakmai munkaközösségek megbeszélhetik a különböző módszertani kérdéseket,
de ebből a közösségből csak AB tanít a C osztályban, így csak ő tudhatja
igazán, milyen módszertani trükkökkel tudja a c-seket „sakkban tartani”. Ennek
az igen nagy problémának a kiküszöbölésére jöttek létre az úgynevezett egy osztályos tanárok munkaközössége. A
felvetett probléma alapján tudvalevő: a C osztályt tanító összes pedagógus
beletartozik ebbe a közösségbe. Bár szakmódszertani kérdésekben több, mint
valószínű, hogy senki nem kap választ, az osztály tanulóiról és általános teljesítményéről
annál inkább. Mindenki beláthatja, hogy az effajta közösségek létrejötte a
tanulók érdekeit szolgálják. A tanároknak ez remek információszerzési lehetőség
egy adott diákjáról.
„’Az iskolában a nevelő és
oktató munka segítése, a nevelőtestület, szülők és a tanulók, az
intézményfenntartók, továbbá az intézmény működésében érdekelt más szervezetek
együttműködésének előmozdítására iskolaszék
alakulhat. Az iskolaszékbe a szülők, a nevelőtestület, az iskolai
diákönkormányzat azonos számú képviselőt küldhet.’ ” Ez egy fórum, ahol
lehetőség van a vélemények kinyilvánítására.
A szülői szervezet is a tanulók oktatásáért, neveléséért felelős közösség.
A szülői szervezet alkalom arra, hogy a szülők nézetei érvényesülhessenek. A
szülői szervezet az intézményen belül képviseli a szülők érdekeit. A szülői
szervezet feladata a szülők véleményének kikérése és továbbítása, illetve informálni
a megállapodásról. A szülői szervezet megalapítása és működtetése a szülők
döntésén múlik. Nem önálló jogi személy. Az osztály szülői szervezetének tagjai
alkotják az iskolai szülői szervezetet. A szülők maguk közül választanak
elnököt és tisztségviselőket.
A diákönkormányzat minden iskola szerves része kell, hogy legyen
annak érdekében, hogy a diákélet a megfelelően működjön. Azért is van rá
szükség, mert nagyon fontos feladatokat lát el: olyan helyzetet kell
kialakítania, melyben a diákok jogai és közös érdekei maradéktalanul
érvényesülnek, jó hangulatot és közösséget kell kiépítenie, tájékoztatnia kell
a diákokat az előttük feltáruló lehetőségekről és informálni is kell a
tanulókat. Összegezve elmondható, hogy a DÖK-nek jog- és érdekérvényesítési,
program- és rendezvényszervezési, illetve kommunikációs és tájékoztatási feladatai vannak.
Bejegyzésemmel az volt a célom, hogy a pedagógusok és tanulók hatalmas halmazát részhalmazokra bontva mutassam be, az iskola nem egy épület, hanem a benne tanítók és tanulók közössége.
Széll Kitti
Források:
–
Bábosik
István - Golnhofer Erzsébet - Hegedűs Judit - Hunyady Györgyné - M. Nádasi
Mária - Ollé János - Szivák Judit: Az iskolák belső világa
