Az iskola szervezete
A szervezetet sokan és
sokféleképpen definiálták. Minden esetben megjelennek szereplők, akik meghatározott
eszközökkel végrehajtva egy tevékenységet, egymást karöltve haladnak egy
közösen, a társadalomért meghatározott cél felé. Nem kell iskolai szervezetre
gondolnunk, hogy tudjuk, a rendszerben munkamegosztás folyik, s a kialakult
pozíciókhoz (hierarchiához) adott feladatkörök tartoznak.
Az iskola szervezetében sincs ez
másképp. Szereplőként jelennek meg a diákok, pedagógusok, az iskola vezetősége (iskolaigazgató
és helyettesei). Természetes az, hogy pozíciótól függően változnak az eszközök,
mellyel teljesítheti mindenki a saját feladatát. Alapvetően az iskola, mint
szervezet célja a sikeres működés. Persze mást tesz ehhez a tanuló, mást a
pedagógus, mást a vezetőség.
Megkülönböztetünk centralizált
és decentralizált iskolaszervezeteket az alapján, hogy a különböző kisebb
egységek (pl. osztályok, tantestület) hogyan kapcsolódnak egymáshoz. Egy
centralizált szervezet esetében a hierarchia a különböző döntéshozatali
helyzetekben piramisszerűen rajzolódik ki. Egyértelmű a hierarchiából adódó
alá-fölérendeltségi viszony a szereplők között. Ezekben a helyzetekben van,
hogy egyszemélyi döntést kell hozni, de ha ez nem elvárt, a kisebb egységek
kevésbé vannak bevonva. Decentralizált szervezetnél a mellérendeltségi
viszonyok erősek. Döntéshelyzetekben a kisebb egységeket jobban bevonják az
ítélethozatali folyamatba. Az intézmény méretétől is függ, mely fajta szervezet
alakul ki. Egy nagyobb oktatási intézményben, ahol sok kisebb szerveződés jött
létre, szinte természetes, hogy bizonyos kereteken belül önállósodnak, így
decentralizált iskolaszervezet keletkezik.
Többféle funkciót lát el az
iskola, mint szervezet. Egyrészről biztosítani kell minden feltételt az egyének
figyelembevételére és személyiségük fejlődése érdekében, s általános
műveltséggel ellátni a tanulókat. Másrészről biztosítani kell azt a
környezetet, ahol a tanuló el tudja sajátítani az általánosan elvárható
viselkedésformákat. Ide sorolható minden háttértapasztalata a diáknak: az őket
tanító (és nem tanító!) tanárok példája, időkezelésük, kultúrájuk, műveltségük,
értékelési módszerük, de az osztálytermi közegük is – pl. összetétel. Ugyanakkor a szervezetnek biztosítania kell a
diákok életre való képességét: az elsajátított készségek alkalmazását és életük
további szakaszaira irányuló célkitűzést.
Annak érdekében, hogy az iskola
működőképes legyen, kellenek bizonyos alapdokumentumok, melyben egyértelműen
megfogalmazza minden iskola, milyen úton szeretne haladni. Ilyen dokumentumok a
Pedagógiai Program, Szervezeti és Működési Szabályzat, Házirend.
Az iskola Pedagógiai Programja
meghatározza az iskola nevelési programját: a nevelő-oktató munka céljait,
feladatait, gyermekképét, hagyományait, a fentebb említett funkciókat, a
gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat, felzárkóztató
programokat, a tanulók, szülők, tanárok együttműködését; valamint az iskola
helyi tantervét is: tantárgyi leírások, melyek irányt mutatnak a
pedagógusoknak, mit is tanítsanak és megfogalmazódik benne az értékelési
rendszer is.
Az iskola, mint szervezet
működését leíró alapdokumentum a Szervezeti és Működési Szabályzat. Pontosan
tartalmazza az iskola általános jellemzőit (név, cím, azonosító kódok). Az
intézmény vezetési szerkezetét: igazgató – jogköre – feladatköre –
helyettesítése, intézmény vezetősége, nevelő-oktató munka belső ellenőrzése (ki
végzi, milyen területen és formában). Költségvetéssel kapcsolatos előírások és
feltételek leírását. Magában foglalja az iskolai közösségek kapcsolatát a
vezetőséggel és egymással (pl. szülői munkaközösség, diákönkormányzat,
osztályközösségek). Tartalmazza az iskola külső kapcsolatait, a nyilvánosságnak
való megjelenését.
A Házirend az iskola
hétköznapjainak szabályozását tartalmazza. Kötelező tartalmi elemek: igazolások
rendszere (mulasztás, késés), térítési díjak befizetésének módja,
tankönyvtámogatások rendszere, tanuló véleménynyilvánításának módja, tanulók és
szülők rendszeres tájékoztatásának rendje, jutalmazás elvei és formái,
fegyelmező intézkedések, osztályozó vizsga folyamata, csengetési rend, tanulói
munkarend, foglalkozások rendje, tantárgyválasztás és módja, iskola eszközeinek
használata, rendezvényeken elvárt magatartás. Vannak nem kötelező tartalmi elemek:
pl. ünnepi öltözet.
Fontos, hogy ezen elemek
önmagukban még nem teszik az iskolát szervezetté. A szereplők, az eszközök és a
közös cél együttes jelenléte kell, hogy az iskola jól működő szervezet legyen.
Széll Kitti
Források:
Baracsi Ágnes – Hagymásy Katalin – Márton Sára: Nevelési
gyakorlat változó iskolai színtereken
Babosik István – Golnhofer Erzsébet – Hegedűs Judit –
Hunyady Györgyné – M. Nádasi
Mária – Ollé János – Szivák Judit: Az iskolák
belső világa
