Arany János Tehetséggondozó Program

Már az ókorban is foglalkoztak a tehetséggel. Magyarországon a XVIII-XIX században a református egyház keretei között kiemelkedő szerepet töltöttek be az iskolák, kollégiumok. Például Debrecen, Sárospatak, Pápa. Ebben az időben bontakozott ki a tehetséggondozó munka. 1941-től az állam is bekapcsolódik a tehetséggondozó munkába. Állami keretben működő tehetség művelő alapot hoznak létre szegény sorsú, de tehetséges falusi gyermekek számára, hogy gimnáziumban tudják folytatni a tanulmányaikat. A II. világháború után az egyház szerepe csökkent. 1985-ös I. törvényben fogalmazódik meg, hogy a tehetséges fiatalok fejlesztése állami feladat. 1989-ben alakult meg a Magyar Tehetséggondozó Társaság. Az 1993. Évi LXXIX Közoktatási Törvényben nevesítetten jelentkezik a tehetséges tanulókkal való törődés. 1996-ban kezdte meg működését a Kutató Diákok Országos Szövetsége. 2000-ben jött létre az Arany János Tehetséggondozó Program. 2003 B-A-Z Megye komplex Tehetséggondozó Hálózatot indított.

A Közoktatási Törvény meghatározza a tehetség fogalmát. Kiemelt célja a nevelés-oktatás eszközeivel a tehetséggondozás. A szegény, de tehetséges gyermeke számára tehetséggondozó programot hozott létre az állam.

Arany János Tehetséggondozó Program

Ezt a programot 2000-ben indította el a kormány. Hátterében szociológiai felmérések állnak, amelyek azt mutatták, hogy 1,5%-ra tehető az ötezer fő alatti településekről származó hallgatók aránya az egyetemi karokon. A kormány ezzel a programmal szeretett volna hozzájárulni az esélyegyenlőtlenségek mérsékléséhez. Alapelve, hogy minden tanuló megfelelő képzésben részesüljön. A program indulásakor csak az ötezer fő alatti településeken élő tanulók számára volt elérhető. 2003-ban már a nagyobb településeken élő hátrányos helyzetű tanulók száméra is. Elnevezése ekkor változott meg és lett a „Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programja”.

A programba való bekerülés elengedhetetlen feltétele, hogy pályázni kell rá és a pályázatban meghatározott feltételeknek meg kell felelni. A pályázatot az Emberi Erőforrások Minisztériuma hirdeti meg elsősorban kistelepülésen, tanyán vagy nagyobb település külterületén, leromlott lakóterületein − lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező, tehetséges, nyolcadik évfolyamos tanulóinak az Arany János Tehetséggondozó Programban való részvételre.

A program célja, hogy segítse a hátrányos helyzetű, tehetséges diákok továbbtanulását.

A programba jelentkezhet minden olyan tanuló, aki rendelkezik tanulói jogviszonnyal és középiskola kilencedik évfolyamára jelentkezik a pályázat meghirdetésének idején. A jelentkezés feltétele még, hogy hátrányos helyzetű legyen, vagy gyermekvédelmi kedvezményben részesüljön. Jelentkezhetnek még azok a tanulók is, akik gyermekvédelmi szakellátásban részesülnek- otthont nyújtó- ellátási formában, átmeneti nevelésbe vett, ideiglenes hatállyal elhelyezett, nevelésbe vett tanulók is. Illetve olyan tanuló is jelentkezhet, aki a gyermekjóléti szolgálat javaslata alapján rászorult ezt a javaslatot az általános iskola és a szülő kérésére készítik.

A pályázatokat az önkormányzatok nyújtják be és a programhoz tartozó középiskolák bírálják el.

A pályázatnak tartalmaznia kell a helyi önkormányzat határozatát (lehetőleg az anyagi támogatásról szólót is). A nevelőtestület támogató nyilatkozatát. A szülő nyilatkozatát arról, hogy elfogadja és támogatja az 5 éves nevelést, oktatást és a kollégiumi ellátást.  A tanuló személyi adatlapját. Az osztályfőnök tanulóról írt jellemzését − 2 példányban. A tanuló kézzel írott önéletrajzát − 2 példányban.  Azt, hogy a programban részt vevő intézmények közül melyekbe kéri a felvételét.  A szociális helyzetet igazoló hivatalos dokumentum fénymásolatát.

A tanuló önéletrajzában mutassa be életkörülményeit, családi hátterét; eddig elért iskolai, művészeti és sporteredményeit; hobbiját, érdeklődési körét; a jövőjével kapcsolatos elképzeléseit; valamint írja le, hogy miért akar az Arany János Tehetséggondozó Programban részt venni.  A programban részt vevő intézmények közül hármat lehet megjelölni, melyek közül a tanulók elsősorban a lakóhely szerinti megye intézményébe nyerhetnek felvételt. A pályázónak külön jelentkezési lap benyújtásával egyénileg kell jelentkezniük a központi írásbeli vizsgára. A jelentkezési lapot abba az intézménybe kell benyújtani, amely intézménybe a tanuló az Arany János Tehetséggondozó Program keretében a felvételét kéri.

Azok a tanulók, akik a programba jelentkeznek egy nem szaktárgyi jellegű – a felvételi eljárást megelőző- válogatáson vesznek részt: ahol az elbeszélgetést követően fogalmazást írnak, és képességeket vizsgáló feladatlapokat töltenek ki. - A tanulóknak e mellett részt kell venniük a kilencedik évfolyamra felvételiző tanulók számára szervezett központi írásbeli felvételi vizsgán abban az intézményben, amely intézménybe az Arany János Tehetséggondozó Program keretében a felvételüket kérik. A központi írásbeli felvételi vizsga egy magyar nyelvi és egy matematika feladatlap kitöltéséből áll.

Azok az intézmények, amelyek a programban részt vesznek azonos felvételi pontszám esetén kötelesek a hátrányos helyzetű tanulót előnyben részesíteni.

A program keretén belül a hátrányos helyzetű, tehetséges tanulóknak lehetőségük nyílik arra, hogy olyan középiskolában tanuljanak, amely felkészíti őket a sikeres érettségi vizsgára, illetve eredményes felsőfokú tanulmányokra.

A felvételt nyert tanulók speciális program alapján készülnek fel a felsőfokú tovább tanulásra. Illetve minden diák kollégista lesz. A kollégium az iskolai tanulmányok folytatásához szükséges feltételeket biztosítja. A kollégiumi nevelés a helyi pedagógiai program szerint folyik. A kollégium munkarendje alkalmazkodik a tanuló iskolai munkarendjéhez. A kollégiumnak családpótló, ismeretközvetítő, szocializációs szerepe van. A kollégista diákoknak lehetősége van együttműködésre, szerepvállalásra, kollégiumi életük alakítására, közös tevékenységekre.

A középiskola számukra öt évfolyamból áll. Az előkészítő évfolyamon emelt szintű anyanyelvi, idegen nyelvi, matematika, informatikaoktatásban részesülnek. Különböző programokon is részt vesznek például önismereti, személyiség- és képességfejlesztő, kommunikációs és tanulás-módszertani programokon.

Elsősorban angol nyelvből szerezhetnek emelt szintű érettségit. Térítésmentesen szerezhetnek gépjármű-vezetői jogosítványt. Sportolási lehetőséget is biztosítanak számukra. Rendszeresen részt vesznek művészeti és sporttalálkozókon, táborokban, versenyeken.  

A program finanszírozása: A speciális program többlet feladatainak fedezésére az Oktatási Minisztérium kétszeres normatívát biztosít a tanulók után. Az önkormányzatok havi 5000 Ft-os ösztöndíjat folyósítanak a diákok számára.

A tehetség és a szociális helyzet nem zárja ki egymást, jelenleg a hazai közoktatási-köznevelési rendszerben az iskolai neveléshez-oktatáshoz közelebb álló családi környezetből származó gyerekeknek mégis nagyobb esélyük van arra, hogy tehetségüket kibontakoztassák, mint a szegény, iskolázatlan családból származó gyermekeknek.

A tehetségek 95% elvész hazánkban… A rászorult tehetséges gyermekeken szeretne segíteni ez a program.

 Csanálosi Dániel

Források: http://www.mpigyor.hu

                  http://nefmi.gov.hu

                  http://www.ajtp.hu

             

Kedves Olvasóink!

Ezzel a bejegyzéssel a szerkesztők által létrehozott online prezentációk elérését teszem közzé.

1. Palásti Lilla: Arany János Tehetséggondozó Program (AJTP)
elérhetőség: https://www.youtube.com/watch?v=RY1rpPgt5JM&feature=youtu.be

2. Palásti Lilla: Iskolaszervezet: működés, struktúra, kultúra
elérhetőség: https://www.youtube.com/watch?v=RqwNgCWgXhE

3. Széll Kitti: Az iskola funkció
elérhetőség: https://www.youtube.com/watch?v=1fEmv6fqCa0

4. Lengyel Dávid: Eszterházy Tehetség Program
elérhetőség: https://www.youtube.com/watch?v=-i318C9DLvM

Lengyel Dávid

Arany János Tehetséggondozó Program

Az Arany János Tehetséggondozó program (ÁJTP) egy felzárkóztató program hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diákok számára, mely alapvetően a középiskolások számára igénybe vehető. 2000 óta működik a program, ma már 23 intézmény vesz részt benne.

Az ÁJTP célja tehát, hogy segítsék a rászoruló gyerekeket a felzárkózásban, vagy a tehetséges, de hátrányos helyzetű gyermekeket az előrehaladásban. Alap követelmény a hátrányos illetve halmozottan hátrányos helyzet megállapítása. Ezt a jegyző vagy a gyámhatóság igazolhatja jogszabály alapján. Ahhoz, hogy valakit hátrányos helyzetnek ítéljenek a következőnek kell teljesülnie:

„Hátrányos helyzetű az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek, aki esetében az alábbi körülmények közül egy fennáll:

a)a szülő vagy a családbafogadó gyám alacsony iskolai végzettsége, ha a gyermeket együtt nevelő mindkét szülőről, a gyermeket egyedül nevelő szülőről vagy a családbafogadó gyámról – önkéntes nyilatkozata alapján – megállapítható, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik,

b)a szülő vagy a családbafogadó gyám alacsony foglalkoztatottsága, ha a gyermeket nevelő szülők bármelyikéről vagy a családbafogadó gyámról megállapítható, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor az Szt. 33. §-a szerinti aktív korúak ellátására jogosult vagy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésének időpontját megelőző 16 hónapon belül legalább 12 hónapig álláskeresőként nyilvántartott személy,

c)a gyermek elégtelen lakókörnyezete, illetve lakáskörülményei, ha megállapítható, hogy a gyermek a településre vonatkozó integrált településfejlesztési stratégiában szegregátumnak nyilvánított lakókörnyezetben vagy félkomfortos, komfort nélküli vagy szükséglakásban, illetve olyan lakáskörülmények között él, ahol korlátozottan biztosítottak az egészséges fejlődéséhez szükséges feltételek.”

Illetve a halmozottan hátrányos helyzet megítélésének feltételei az alábbiak:

„a)az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek, aki esetében az a)-c)pontjaiban meghatározott körülmények közül legalább kettő fennáll

A gyámhatóság a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság elbírálásával egyidejűleg kérelemre – külön döntésben, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsággal egyező időtartamra – megállapítja a gyermek, nagykorúvá vált gyermek hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetének fennállását.

A hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzet fennállásának megállapítása a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapítását követően is kérelmezhető. Ebben az esetben a meghatározott feltételek fennállását a kérelem benyújtásának időpontjára vonatkozólag kell vizsgálni, valamint a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet a kérelem benyújtásának napjától a fennálló rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény időtartamára állapítható meg.”

A program jelenleg középiskolákban működik és egy öt éves képzést takar. Tehát 15-19 éves diákok vehetnek részt benne. A tanulók, ugyan úgy mint minden más intézménybe, felvételi útján kerülhetnek be a programnak megfelelően szervezett osztályokba. Az AJTP-s osztályok az iskolák előnyére válnak, és színvonalbeli növekedést eredményeznek, hiszen a hátrányos helyzetű tanulók számára jobb tanulási és egyéb feltételeket biztosítanak.

A programban résztvevő intézmények a tanulók számára közösségi programokat rendeznek. Az tehetséggondozó program célja, hogy a kulturális különbségeket csökkentse és az is hogy a tehetséges diákoknak teret adjanak a fejlődére. Ezt iskolán belüli és kívüli programokkal is támogatják. A képzésen tanuló diákok lehetőséget kaphatnak határon belüli és külföldi utakra is, melyeket családjuk nem tudna biztosítani számukra. Havi szinten tanulmányi utakat és egyéb tehetséggondozó programokat szerveznek a tanulók számára.

A legjelentősebb a programmal járó anyagi segítség. Gondoljunk csak a programok színes palettájára, melyre az iskolák anyagi támogatást kapnak. Illetve minden ÁJTP-s diák számára ingyenes kollégiumi ellátást biztosítanak. A programoknak megfelelően a diákok hétvégén is bent maradhatnak az ifjúsági szállón.

A többletfeladatokat az állami Emberi Erőforrások minisztériuma állja. Illetve az önkormányzatok is részt vállalnak egy kisebb, a tanulónak személyesen kiutalt összeggel. Az ÁJTP-s tanulók egyéb anyagi terhei megegyeznek a többi tanulóéval, viszont a programban résztevő gimnáziumoknak és kollégiumoknak lehetőségük van saját döntésük alapján az általuk rászorultnak ítélt tanulók számára étkezési, utazási, ruhavásárlási vagy tanszertámogatást nyújtani.

Természetesen semmi sem működhet tökéletesen. Mindig vannak nehézségek, vagy olyan területek, melyek javításra szorulnak. Például az EMMI olykor csak utólag tudja biztosítani a programokra szánt pénzösszeget. Továbbá külső szemlélőként úgy gondolom, a program nem mindig jut el azokhoz, akiknek tényleg szükségük lenne a támogatásra. És talán az is a program hasznára válna, ha már általános iskola felső tagozatában megjelenne valamilyen szinten a program, hogy a hátrányos helyzet tanulók biztosan a megfelelő időben tovább tudjanak tanulni.

            Egerben a Szilágyi Erzsébet Gimnázium és Kollégium, valamint Neumann János Középiskola és Kollégium vesz részt a programban. Eredményességükről az iskolák honlapjai tesznek tanúbizonyságot.

http://szilagyi-eger.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=56&Itemid=46

http://iskola.nejanet.hu/news_list.php?newsgroupid=198&neumann=arany_janos_tehetseggondozo_program

És azoknak a tanulóknak, akik az Eszterházy Károly Főiskolát választják továbbtanulásuk színhelyéül, tovább is részt vehetnek az ÁJTP-hez hasonló programban, az Eszterházy Programban.

Ruszkai Nóra

Forrás:

http://www.felvi.hu/felveteli/jelentkezes/felveteli_tajekoztato/FFT_2015A/4_dokumentumok/43_tobbletpontokat_igazolo?itemNo=7

http://obuda.hu/ugyek/hatranyoshalmozottan-hatranyos-helyzet-megallapitasa/

http://www.ajtp.hu/digitalcity/homepageWithFullMenu.jsp?dom=AAAANXBY&prt=AAAANXBF&fmn=AAAARCSF&men=AAAARCSE&bem=AAAAVPPU

http://www.gimnazium.mezobereny.hu/index.php/ajtp-bemutat

http://store1.digitalcity.eu.com/store/clients/release/AAAABJFV/doc/jelentes_2009.05.27-11.10.38.pdf

Képek forrása:

http://www.besi.hu/public/doc/ajtp/ajtplogo.jpg

http://www.nejanet.hu/images/neumann_portal_logo.gif

http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/c0/Szilagy.cimer.jpg/200px-Szilagy.cimer.jpg

 

Az iskola működését meghatározó dokumentumok

  Ahhoz, hogy valaki pedagógusként egy iskolában jól végezze a munkáját ismernie kell a munkát adó szervezet működését szabályozó dokumentumait. Ezek a dokumentumok a következők: - Alapító okirat

-          Pedagógiai program

-          Intézményi minőség irányítási program

-          Szervezeti és működési szabályzat

-          Házi rend

-          Éves munkaterv

1. Alapító okirat

A közoktatási törvény 37.§-a tartalmazza a közoktatási intézmények működésének általános szabályait. Eszerint közoktatási intézmény alapításának egy fontos állomása az alapító okirat elkészítése.

 Az alapító okiratban kell rögzíteni az intézmény típusát. Amely lehet óvoda, általános iskola, szakiskola, gimnázium, szakközépiskola, alapfokú művészetoktatási intézmény, gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény, diákotthon és kollégium.

 Az alapító okiratnak tartalmaznia kell az alaptevékenység meghatározását.

2. Pedagógiai program

A közoktatási törvény részletesen szabályozza a pedagógiai program elkészítésével, használatával, tartalmával kapcsolatos dolgokat. A nevelési-oktatási intézményben a nevelő és oktató munka nevelési, illetve pedagógiai program szerint folyik. A nevelési, illetve pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, és a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.

A nevelési, illetve pedagógiai programot nyilvánosságra kell hozni.

A pedagógiai program hosszú, illetve középtávra határozza meg az iskola céljait, feladatait és tevékenységeit. A pedagógiai program az iskola fenntartói finanszírozásának alapja.  A pedagógiai program akkor valósítható meg, és a kitűzött célok akkor érhetők el, ha ahhoz kapcsolódva évente meghatározzák az aktuális részcélokat és elvégzik az ehhez kapcsolódó feladatokat. Az iskola felelős a pedagógiai program szakmai megalapozottságáért és minőségéért, míg a fenntartó felelős a program törvényességéért és – finanszírozási kötelezettsége miatt – megvalósíthatóságáért.

Összefoglalva a Pedagógiai program

-          nevelő-oktató munkát átfogó írásos dokumentum

-          az iskola tanárai készítik

-          a nevelőtestület fogadja el

-          tanulói – szülői elvárások, igények is megfogalmazódnak benne

-          része a nevelési program és a helyi tanterv

Helyi tanterv

-          Az a tanterv, melyet az iskola pedagógiai programjában kitűzött céljainak, alapelveinek megfelelően összeállít.

-          Legitimációjában szerepet játszik a helyben érintettek megegyezése.

-          Tartalmazza a helyi kultúra elemeit is.

-          A 17/2004. (V. 20.) OM rendelet, a kompetencia alapú oktatáshoz

3. Intézményi minőségirányítási program

Az intézményi hatékonyság áll a középpontjában. A minőségirányítási program határozza meg az intézmény működésének hosszútávra szóló elveit és a megvalósítást szolgáló elképzeléseket. Ebben a programban kell meghatározni az intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását. A minőségirányítás programszabályozó dokumentum azt szabályozza, mit és hogyan kell tenni azért, hogy a nevelő-oktató munka célkitűzéseit az intézmény megvalósítsa.

A minőségpolitikai nyilatkozat fél-egyoldalas dokumentum – az intézmény “hitvallása” a minőségről. A minőségpolitikai nyilatkozatnak összhangban kell lennie a szervezet jövőképével és küldetésével; a partnerek igényeinek kielégítésével tanúsítania kell, hogy az intézmény vezetése elkötelezett a minőség iránt, és mindent megtesz a minőség eléréséhez és javításához szükséges erőforrások biztosítása érdekében. A minőségpolitikai nyilatkozatot meg kell ismertetni az intézmény összes dolgozójával, a közvetlen környezettel és a partnerekkel. Az elkészült nyilatkozatot jól látható helyre ki lehet tenni az intézményben.

4. Szervezeti és működési szabályzat (SZMSZ)

 A közoktatási intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. A közoktatási intézmény vezetője készíti el, és nevelési-oktatási intézményben a nevelőtestület fogadja el. A szervezeti és működési szabályzat az intézmény fenntartójának jóváhagyásával válik érvényessé.

A működési rész tartalmazza a működés rendjét.

Ez a dokumentum a napi működést szabályozza szervezeti szinten. Ebben kerül meghatározásra például, hogy hánytól hány óráig van nyitva az iskola; az igazgató és a helyettesei hogyan osztják meg egymás között a feladatokat; az igazgató távollétében ki a felelős vezető. Rendelkeznek arról is, hogy a nevelő és oktató munkát támogató külső szervekkel kik tartják a kapcsolatot és hogyan.

A szervezeti rész tartalmazza az intézmény szervezeti felépítését, a szervezet tagolását, a szervezeti egységek egymáshoz való viszonyát, kapcsolatát, a vezető és helyettesei közötti munkamegosztást, az irányítást, az irányító szervezet működését.

Szervezeti és Működési Szabályzat:

-          az intézményi működést, a belső viszonyokat és a külső kapcsolatokat írja le

-          igazgató készíti, nevelőtestület fogadja el, nyilvános, elérhető

Szabályozza:

1.) oktatási intézmény vezetői és feladatkörük  munkáját

2.) az iskola belső közösségei és működésük elveit

3.) az intézmény képzési rendjét

4.) a tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokat

5.      Házirend

A házirendet az iskola vezetője készíti el, és a nevelőtestület fogadja el.

A házirend az iskola belső életét szervezi, a mindennapi életritmust alakítja ki a közösség tag­jainak belső, valamint iskolán kívüli érintkezését, kapcsolatit, továbbá viselkedési normáit határozza meg.

A házirend a tanulók és közvetve a szülők számára is fontos dokumentum; a házirendben kerülnek meghatározásra például, hogy reggel hány órára kell a tanulóknak beérkezni az iskolába, rögzíti a viselkedési szabályokat – például hogyan kell felöltözni egy iskolai ünnepélyre, rendelkezhet a mobiltelefonok iskolai használatáról stb.

-          A fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. Ez azt jelenti, hogy a házirend is egy jogilag súllyal rendelkező, igen fontos dokumentum. Mindezek a dokumentumok nyilvánosak, azaz a közoktatási intézményeknek nyilvánosságra kell hozni. Az iskola belső világának praktikus belső szabályozása. Irányt mutatnak a tanulói magatartásnak és az iskola, mint infrastruktúra használatának.

Házirend  által szabályozott területek:

•       tanulók jogai és kötelezettségei

•       tanórák, szünetek, tanórán kívüli foglalkozások időpontjai

•       tanulók magatartása

•       Késések adminisztrációja és következményei

•       távolmaradások és mulasztások igazolásának rendje

•       étkeztetés rendje

•       tanulói térítési díjak

•       a tanuló által előállított dolog, alkotás vagyonjoga

•       szociális támogatások megállapításának folyamata

•       iskolai helységek használatának rendje

•       jutalmazás, fegyelmezés, büntetés rendje

•       fegyelmi intézkedések rendje

•       osztálytermi munka felelőseinek rendje

•      A tanulói jogok és kötelességek pontosan meghatározottak, ehhez még hozzátartoznak a helyi specialitások

•      A legitimáció szerepe

•      A pontos szabályozásnak nagy jelentősége van, ugyanis a perdöntő lehet.

6.      Éves munkaterv

Az iskolai munkaterv határozza meg, az iskolai tanév helyi rendjét.

 Ennek elkészítéséhez az intézményvezető kikéri a fenntartó, iskolaszék, iskolai szülői szervezet, közösség, az intézményi tanács, a tanulókat érintő programokat illetően az iskolai, diákönkormányzat véleményét is.        

A munkaterv lehet alulról építkező, vagy lebontó. Két módszernek együtt kell érvényesülnie.

A munkaterv tartalmi elemeit részben a rendelet, részben pedig a tanév rendjéről szóló miniszteri rendelet is meghatározza. Ezekben a jogszabályokban meghatározottakat a helyi munkatervi feladatok közzé fel kell venni és a tanév helyi rendjét azok figyelembe vételével kell kialakítani.

A munkatervben mindig meg kell határozni a feladat ellátásáért felelős személyt vagy csoportot. A beszámoló is a vezetői tevékenység mellett a felelősök beszámolóinak az összegzését is kell, hogy tartalmazza. A nevelőtestület dönt a beszámoló elfogadásáról

Az éves munkatervnek tartalmaznia kell minden intézménytípus esetében a következőket:

-          A nevelési év, tanév helyi rendjének meghatározása; ezen belül

-          Nevelési év, tanév kezdő és befejező időpontja;

-          A szünetek kezdő és befejező időpontja, időtartama;

-          A tanítás nélküli munkanapok felhasználása, időpontja;

-          A nemzeti, helyi intézményi megemlékezések, ünnepek, megünneplések időpontja;

-          A nevelőtestületi értekezletek időpontja, az értekezlet jellege;

-          A tanulóra vonatkozó napirendet érintő kérdések, amennyiben a szabályzatok éves meghatározást írnak elő, és a kérdések a foglalkozási év rendjét érintik (pl. ügyelet);

-          A fakultatív hit- s vallásoktatás idejének és helyének meghatározását;

-          A tanév rendjét befolyásoló speciális intézmény adottságok, jogi előírások        következményeit;

-          Különböző vizsgák időpontja;

-          A diákközgyűlés időpontja;

-          A felvételi kérelmek és elbírálásuk időszaka.

-          A nevelő és oktató munka éves megtervezésének tartalmi elemeire nincs tételesen felsorolható előírás.

Csanálosi Dániel

Források: http://www.sulinet.hu

Az iskolák belső világa – Magyar Elektronikus Könyvtár