Arany János Tehetséggondozó Program

Az Arany János Tehetséggondozó program (ÁJTP) egy felzárkóztató program hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diákok számára, mely alapvetően a középiskolások számára igénybe vehető. 2000 óta működik a program, ma már 23 intézmény vesz részt benne.

Az ÁJTP célja tehát, hogy segítsék a rászoruló gyerekeket a felzárkózásban, vagy a tehetséges, de hátrányos helyzetű gyermekeket az előrehaladásban. Alap követelmény a hátrányos illetve halmozottan hátrányos helyzet megállapítása. Ezt a jegyző vagy a gyámhatóság igazolhatja jogszabály alapján. Ahhoz, hogy valakit hátrányos helyzetnek ítéljenek a következőnek kell teljesülnie:

„Hátrányos helyzetű az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek, aki esetében az alábbi körülmények közül egy fennáll:

a)a szülő vagy a családbafogadó gyám alacsony iskolai végzettsége, ha a gyermeket együtt nevelő mindkét szülőről, a gyermeket egyedül nevelő szülőről vagy a családbafogadó gyámról – önkéntes nyilatkozata alapján – megállapítható, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik,

b)a szülő vagy a családbafogadó gyám alacsony foglalkoztatottsága, ha a gyermeket nevelő szülők bármelyikéről vagy a családbafogadó gyámról megállapítható, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor az Szt. 33. §-a szerinti aktív korúak ellátására jogosult vagy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésének időpontját megelőző 16 hónapon belül legalább 12 hónapig álláskeresőként nyilvántartott személy,

c)a gyermek elégtelen lakókörnyezete, illetve lakáskörülményei, ha megállapítható, hogy a gyermek a településre vonatkozó integrált településfejlesztési stratégiában szegregátumnak nyilvánított lakókörnyezetben vagy félkomfortos, komfort nélküli vagy szükséglakásban, illetve olyan lakáskörülmények között él, ahol korlátozottan biztosítottak az egészséges fejlődéséhez szükséges feltételek.”

Illetve a halmozottan hátrányos helyzet megítélésének feltételei az alábbiak:

„a)az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek, aki esetében az a)-c)pontjaiban meghatározott körülmények közül legalább kettő fennáll

A gyámhatóság a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság elbírálásával egyidejűleg kérelemre – külön döntésben, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsággal egyező időtartamra – megállapítja a gyermek, nagykorúvá vált gyermek hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetének fennállását.

A hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzet fennállásának megállapítása a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapítását követően is kérelmezhető. Ebben az esetben a meghatározott feltételek fennállását a kérelem benyújtásának időpontjára vonatkozólag kell vizsgálni, valamint a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet a kérelem benyújtásának napjától a fennálló rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény időtartamára állapítható meg.”

A program jelenleg középiskolákban működik és egy öt éves képzést takar. Tehát 15-19 éves diákok vehetnek részt benne. A tanulók, ugyan úgy mint minden más intézménybe, felvételi útján kerülhetnek be a programnak megfelelően szervezett osztályokba. Az AJTP-s osztályok az iskolák előnyére válnak, és színvonalbeli növekedést eredményeznek, hiszen a hátrányos helyzetű tanulók számára jobb tanulási és egyéb feltételeket biztosítanak.

A programban résztvevő intézmények a tanulók számára közösségi programokat rendeznek. Az tehetséggondozó program célja, hogy a kulturális különbségeket csökkentse és az is hogy a tehetséges diákoknak teret adjanak a fejlődére. Ezt iskolán belüli és kívüli programokkal is támogatják. A képzésen tanuló diákok lehetőséget kaphatnak határon belüli és külföldi utakra is, melyeket családjuk nem tudna biztosítani számukra. Havi szinten tanulmányi utakat és egyéb tehetséggondozó programokat szerveznek a tanulók számára.

A legjelentősebb a programmal járó anyagi segítség. Gondoljunk csak a programok színes palettájára, melyre az iskolák anyagi támogatást kapnak. Illetve minden ÁJTP-s diák számára ingyenes kollégiumi ellátást biztosítanak. A programoknak megfelelően a diákok hétvégén is bent maradhatnak az ifjúsági szállón.

A többletfeladatokat az állami Emberi Erőforrások minisztériuma állja. Illetve az önkormányzatok is részt vállalnak egy kisebb, a tanulónak személyesen kiutalt összeggel. Az ÁJTP-s tanulók egyéb anyagi terhei megegyeznek a többi tanulóéval, viszont a programban résztevő gimnáziumoknak és kollégiumoknak lehetőségük van saját döntésük alapján az általuk rászorultnak ítélt tanulók számára étkezési, utazási, ruhavásárlási vagy tanszertámogatást nyújtani.

Természetesen semmi sem működhet tökéletesen. Mindig vannak nehézségek, vagy olyan területek, melyek javításra szorulnak. Például az EMMI olykor csak utólag tudja biztosítani a programokra szánt pénzösszeget. Továbbá külső szemlélőként úgy gondolom, a program nem mindig jut el azokhoz, akiknek tényleg szükségük lenne a támogatásra. És talán az is a program hasznára válna, ha már általános iskola felső tagozatában megjelenne valamilyen szinten a program, hogy a hátrányos helyzet tanulók biztosan a megfelelő időben tovább tudjanak tanulni.

            Egerben a Szilágyi Erzsébet Gimnázium és Kollégium, valamint Neumann János Középiskola és Kollégium vesz részt a programban. Eredményességükről az iskolák honlapjai tesznek tanúbizonyságot.

http://szilagyi-eger.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=56&Itemid=46

http://iskola.nejanet.hu/news_list.php?newsgroupid=198&neumann=arany_janos_tehetseggondozo_program

És azoknak a tanulóknak, akik az Eszterházy Károly Főiskolát választják továbbtanulásuk színhelyéül, tovább is részt vehetnek az ÁJTP-hez hasonló programban, az Eszterházy Programban.

Ruszkai Nóra

Forrás:

http://www.felvi.hu/felveteli/jelentkezes/felveteli_tajekoztato/FFT_2015A/4_dokumentumok/43_tobbletpontokat_igazolo?itemNo=7

http://obuda.hu/ugyek/hatranyoshalmozottan-hatranyos-helyzet-megallapitasa/

http://www.ajtp.hu/digitalcity/homepageWithFullMenu.jsp?dom=AAAANXBY&prt=AAAANXBF&fmn=AAAARCSF&men=AAAARCSE&bem=AAAAVPPU

http://www.gimnazium.mezobereny.hu/index.php/ajtp-bemutat

http://store1.digitalcity.eu.com/store/clients/release/AAAABJFV/doc/jelentes_2009.05.27-11.10.38.pdf

Képek forrása:

http://www.besi.hu/public/doc/ajtp/ajtplogo.jpg

http://www.nejanet.hu/images/neumann_portal_logo.gif

http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/c0/Szilagy.cimer.jpg/200px-Szilagy.cimer.jpg

 

Az iskola működését meghatározó dokumentumok

  Ahhoz, hogy valaki pedagógusként egy iskolában jól végezze a munkáját ismernie kell a munkát adó szervezet működését szabályozó dokumentumait. Ezek a dokumentumok a következők: - Alapító okirat

-          Pedagógiai program

-          Intézményi minőség irányítási program

-          Szervezeti és működési szabályzat

-          Házi rend

-          Éves munkaterv

1. Alapító okirat

A közoktatási törvény 37.§-a tartalmazza a közoktatási intézmények működésének általános szabályait. Eszerint közoktatási intézmény alapításának egy fontos állomása az alapító okirat elkészítése.

 Az alapító okiratban kell rögzíteni az intézmény típusát. Amely lehet óvoda, általános iskola, szakiskola, gimnázium, szakközépiskola, alapfokú művészetoktatási intézmény, gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény, diákotthon és kollégium.

 Az alapító okiratnak tartalmaznia kell az alaptevékenység meghatározását.

2. Pedagógiai program

A közoktatási törvény részletesen szabályozza a pedagógiai program elkészítésével, használatával, tartalmával kapcsolatos dolgokat. A nevelési-oktatási intézményben a nevelő és oktató munka nevelési, illetve pedagógiai program szerint folyik. A nevelési, illetve pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, és a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.

A nevelési, illetve pedagógiai programot nyilvánosságra kell hozni.

A pedagógiai program hosszú, illetve középtávra határozza meg az iskola céljait, feladatait és tevékenységeit. A pedagógiai program az iskola fenntartói finanszírozásának alapja.  A pedagógiai program akkor valósítható meg, és a kitűzött célok akkor érhetők el, ha ahhoz kapcsolódva évente meghatározzák az aktuális részcélokat és elvégzik az ehhez kapcsolódó feladatokat. Az iskola felelős a pedagógiai program szakmai megalapozottságáért és minőségéért, míg a fenntartó felelős a program törvényességéért és – finanszírozási kötelezettsége miatt – megvalósíthatóságáért.

Összefoglalva a Pedagógiai program

-          nevelő-oktató munkát átfogó írásos dokumentum

-          az iskola tanárai készítik

-          a nevelőtestület fogadja el

-          tanulói – szülői elvárások, igények is megfogalmazódnak benne

-          része a nevelési program és a helyi tanterv

Helyi tanterv

-          Az a tanterv, melyet az iskola pedagógiai programjában kitűzött céljainak, alapelveinek megfelelően összeállít.

-          Legitimációjában szerepet játszik a helyben érintettek megegyezése.

-          Tartalmazza a helyi kultúra elemeit is.

-          A 17/2004. (V. 20.) OM rendelet, a kompetencia alapú oktatáshoz

3. Intézményi minőségirányítási program

Az intézményi hatékonyság áll a középpontjában. A minőségirányítási program határozza meg az intézmény működésének hosszútávra szóló elveit és a megvalósítást szolgáló elképzeléseket. Ebben a programban kell meghatározni az intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását. A minőségirányítás programszabályozó dokumentum azt szabályozza, mit és hogyan kell tenni azért, hogy a nevelő-oktató munka célkitűzéseit az intézmény megvalósítsa.

A minőségpolitikai nyilatkozat fél-egyoldalas dokumentum – az intézmény “hitvallása” a minőségről. A minőségpolitikai nyilatkozatnak összhangban kell lennie a szervezet jövőképével és küldetésével; a partnerek igényeinek kielégítésével tanúsítania kell, hogy az intézmény vezetése elkötelezett a minőség iránt, és mindent megtesz a minőség eléréséhez és javításához szükséges erőforrások biztosítása érdekében. A minőségpolitikai nyilatkozatot meg kell ismertetni az intézmény összes dolgozójával, a közvetlen környezettel és a partnerekkel. Az elkészült nyilatkozatot jól látható helyre ki lehet tenni az intézményben.

4. Szervezeti és működési szabályzat (SZMSZ)

 A közoktatási intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. A közoktatási intézmény vezetője készíti el, és nevelési-oktatási intézményben a nevelőtestület fogadja el. A szervezeti és működési szabályzat az intézmény fenntartójának jóváhagyásával válik érvényessé.

A működési rész tartalmazza a működés rendjét.

Ez a dokumentum a napi működést szabályozza szervezeti szinten. Ebben kerül meghatározásra például, hogy hánytól hány óráig van nyitva az iskola; az igazgató és a helyettesei hogyan osztják meg egymás között a feladatokat; az igazgató távollétében ki a felelős vezető. Rendelkeznek arról is, hogy a nevelő és oktató munkát támogató külső szervekkel kik tartják a kapcsolatot és hogyan.

A szervezeti rész tartalmazza az intézmény szervezeti felépítését, a szervezet tagolását, a szervezeti egységek egymáshoz való viszonyát, kapcsolatát, a vezető és helyettesei közötti munkamegosztást, az irányítást, az irányító szervezet működését.

Szervezeti és Működési Szabályzat:

-          az intézményi működést, a belső viszonyokat és a külső kapcsolatokat írja le

-          igazgató készíti, nevelőtestület fogadja el, nyilvános, elérhető

Szabályozza:

1.) oktatási intézmény vezetői és feladatkörük  munkáját

2.) az iskola belső közösségei és működésük elveit

3.) az intézmény képzési rendjét

4.) a tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokat

5.      Házirend

A házirendet az iskola vezetője készíti el, és a nevelőtestület fogadja el.

A házirend az iskola belső életét szervezi, a mindennapi életritmust alakítja ki a közösség tag­jainak belső, valamint iskolán kívüli érintkezését, kapcsolatit, továbbá viselkedési normáit határozza meg.

A házirend a tanulók és közvetve a szülők számára is fontos dokumentum; a házirendben kerülnek meghatározásra például, hogy reggel hány órára kell a tanulóknak beérkezni az iskolába, rögzíti a viselkedési szabályokat – például hogyan kell felöltözni egy iskolai ünnepélyre, rendelkezhet a mobiltelefonok iskolai használatáról stb.

-          A fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. Ez azt jelenti, hogy a házirend is egy jogilag súllyal rendelkező, igen fontos dokumentum. Mindezek a dokumentumok nyilvánosak, azaz a közoktatási intézményeknek nyilvánosságra kell hozni. Az iskola belső világának praktikus belső szabályozása. Irányt mutatnak a tanulói magatartásnak és az iskola, mint infrastruktúra használatának.

Házirend  által szabályozott területek:

•       tanulók jogai és kötelezettségei

•       tanórák, szünetek, tanórán kívüli foglalkozások időpontjai

•       tanulók magatartása

•       Késések adminisztrációja és következményei

•       távolmaradások és mulasztások igazolásának rendje

•       étkeztetés rendje

•       tanulói térítési díjak

•       a tanuló által előállított dolog, alkotás vagyonjoga

•       szociális támogatások megállapításának folyamata

•       iskolai helységek használatának rendje

•       jutalmazás, fegyelmezés, büntetés rendje

•       fegyelmi intézkedések rendje

•       osztálytermi munka felelőseinek rendje

•      A tanulói jogok és kötelességek pontosan meghatározottak, ehhez még hozzátartoznak a helyi specialitások

•      A legitimáció szerepe

•      A pontos szabályozásnak nagy jelentősége van, ugyanis a perdöntő lehet.

6.      Éves munkaterv

Az iskolai munkaterv határozza meg, az iskolai tanév helyi rendjét.

 Ennek elkészítéséhez az intézményvezető kikéri a fenntartó, iskolaszék, iskolai szülői szervezet, közösség, az intézményi tanács, a tanulókat érintő programokat illetően az iskolai, diákönkormányzat véleményét is.        

A munkaterv lehet alulról építkező, vagy lebontó. Két módszernek együtt kell érvényesülnie.

A munkaterv tartalmi elemeit részben a rendelet, részben pedig a tanév rendjéről szóló miniszteri rendelet is meghatározza. Ezekben a jogszabályokban meghatározottakat a helyi munkatervi feladatok közzé fel kell venni és a tanév helyi rendjét azok figyelembe vételével kell kialakítani.

A munkatervben mindig meg kell határozni a feladat ellátásáért felelős személyt vagy csoportot. A beszámoló is a vezetői tevékenység mellett a felelősök beszámolóinak az összegzését is kell, hogy tartalmazza. A nevelőtestület dönt a beszámoló elfogadásáról

Az éves munkatervnek tartalmaznia kell minden intézménytípus esetében a következőket:

-          A nevelési év, tanév helyi rendjének meghatározása; ezen belül

-          Nevelési év, tanév kezdő és befejező időpontja;

-          A szünetek kezdő és befejező időpontja, időtartama;

-          A tanítás nélküli munkanapok felhasználása, időpontja;

-          A nemzeti, helyi intézményi megemlékezések, ünnepek, megünneplések időpontja;

-          A nevelőtestületi értekezletek időpontja, az értekezlet jellege;

-          A tanulóra vonatkozó napirendet érintő kérdések, amennyiben a szabályzatok éves meghatározást írnak elő, és a kérdések a foglalkozási év rendjét érintik (pl. ügyelet);

-          A fakultatív hit- s vallásoktatás idejének és helyének meghatározását;

-          A tanév rendjét befolyásoló speciális intézmény adottságok, jogi előírások        következményeit;

-          Különböző vizsgák időpontja;

-          A diákközgyűlés időpontja;

-          A felvételi kérelmek és elbírálásuk időszaka.

-          A nevelő és oktató munka éves megtervezésének tartalmi elemeire nincs tételesen felsorolható előírás.

Csanálosi Dániel

Források: http://www.sulinet.hu

Az iskolák belső világa – Magyar Elektronikus Könyvtár

Interjú a Gyakorlóiskola egyik tanárával

A félév folyamán több alkalmat is szenteltünk hétfő reggelenként annak a kérdésnek a körüljárására, hogy mi tesz egy iskolát eredményesebbé.

Saját tapasztalatainkból indultunk ki, azokból, amiket a közoktatásban eltöltött 12-13 év alatt éltünk át. Azt gondolom, hogy a nézőpontunk sokat változott! Rá kellett döbbennünk, hogy az iskolában lévő jó légkör, interaktív módszerek, és a felkészült pedagógus, ami ideális helyzetben körbeveszi a diákokat, nem egyenlő a sikeres és eredményes iskola fogalmával. Az iskola sikeressége nem mérhető le 1-2 év munkájával, sokkal inkább folyamatként kell értelmeznünk a tényezőt. Egy olyan folyamatként, amelyhez mind a tanárnak, mind a diáknak hozzá kell tennie a saját legjobb tudását!

Ezek az órák keltették fel az érdeklődésemet, amiből aztán egy interjú született. Tudni szerettem volna, hogy mit gondol egy olyan pedagógus az iskola eredményességének tényezőjéről, aki nap-mint nap azon dolgozik, hogy az iskola elmondhassa magáról: valóban eredményes! Az iskola eredményessége legnyilvánvalóbban a kompetencia-méréseken mért eredményekben látszik meg leglátványosabban. A két témakör (számomra) nem szakítható el egymástól; ezért foglaltam bele kompetencia-mérésről szóló kérdéseket egy olyan kérdéssorba, ahol egyébként az iskola eredményességére voltam kíváncsi.

Az adott iskolát (tudomásom szerint) rendszeresen tájékoztatják az elért eredményekről, illetve ezek az Oktatási Hivatal honlapján is visszakereshetők. Ennek fényében fogalmaztam meg kérdéseimet!

Interjúmat Bíróné Úri Márta Tanárnővel készítettem, aki elmondta, hogy kérdéseimre örömmel válaszolt! Tanárnő a Gyakorlóiskola tanára, akivel az őszi félév során már találkoztam, és aki annak a 9. osztálynak az osztályfőnöke, akikkel a Közösségi gyakorlat nevű „tantárgy” során lehetőségünk volt együtt dolgozni. Az osztályfőnöki órák alatt észrevettem, hogy Tanárnő nagyszerűen bánik az éppen lázadó korszakukat élő diákokkal, és legjobb tudása szerint igyekszik őket rábírni a munkára. Emiatt fordultam hozzá bizalommal, hiszen biztos voltam benne, hogy Tanárnő szakmailag felkészült és tapasztalt pedagógusként áll a pályán, így olyan válaszokat várhatok, amik a valóságnak megfelelnek.

Az első kérdésem utólag visszagondolva egy elég komplex, sok mindent magába foglaló kérdés volt Mi tesz egy iskolát eredményessé?), amire Tanárnő a választ tömören, lényegre törően összefoglalta. Itt még nem kifejezetten a Gyakorló iskolára kérdeztem rá, csupán egy általános nézőpontra voltam kíváncsi. Tanárnő szerint egy iskola akkor mondhatja sikeresnek magát, ha az ott tanító tanárok és az ott tanuló diákok együttesen, összefogva küzdenek a közös cél eléréséért. Ez a közös cél pedig az adott iskolában lévő diákok (szinttől független) fejlesztése. Ez azonban nem lehet elég, hiszen a nevelés terén is fejlődést kell mutatni az iskola egészének. Ez azonban csak kölcsönös összefogással működhet: mindkét fél hajlandósága szükséges a cél megvalósításához.

A következő kérdésemtől kifejezetten a Gyakorlóiskolára vonatkozóan tettem fel kérdéseimet. Ebben a témakörben az első kérdésem az volt, hogy mint a Gyakorlóiskola egyik tanára, eredményesnek találja-e az iskolát. Tanárnő az iskolát egyértelműen eredményesnek tartja. Szerinte az ott dolgozó tanárok felkészültek, és emberi hozzáállásukkal is helyt állnak az intézményben. Emellett viszont ott van az a szomorú tény, hogy nem minden diák elég motivált és sajnos nem mindenki mutat hajlandóságot a közös munkára, a közös célok megvalósítására. Ezt félretéve Tanárnő szerint az iskola eredményesnek mondhatja magát, hiszen azok, akik kitartóan tanulnak, és „felveszik az iskola ütemét”, szép eredményeket érnek el. Ezek szerint a Gyakorlóiskolában is nagyok a különbségek, de úgy gondolom, hogy az alulmotiváltsággal sajnos minden iskolának meg kell küzdenie.

Hosszan tanulmányoztam a tavalyi kompetenciamérés eredményeit kifejezetten a Gyakorló iskolára nézve, ahol a statisztikák rendkívül kedvező eredményt mutattak. Ezen eredmények szerint a Gyakorlóiskola a családi háttérindexek alapján hozzáadott pedagógiai értéket mutat; az országos átlagot tekintve kevesebb intézmény teljesített jobban, mint ahányan a rangsorban a Gyakorlóiskola alatt álltak. A tanulók képességeloszlása ráadásul a várnál valamivel jobb eredményt mutatott. Azt viszont már sokszor, sok helyen megfigyelhettük, hogy a papírra vetett adatok nem minden esetben felelnek meg az igazságnak. Ez volt a következő kérdésem Tanárnőhöz, hogy ezek az eredmények reálisnak tekinthetők-e a mindennapi munkát figyelembe véve. Be kell vallanom, hogy a válaszon nagyon ledöbbentem! Eszerint az iskolába kerülő diákok képességei évről-évre csökkenő tendenciát mutatnak, így az ugyanolyan eredmény eléréséhez egyre több befektetett munkára van szükség. A képességeket tekintve az osztályokon belül egyre szélesebb a sáv, ami nemcsak a tanári, de a tanulói oldal munkáját is nagyban megnehezíti. Tanárként nehéz tudatos tanítást folytatni úgy, hogy a folyamatos haladást nem a saját képességek határozzák meg, hanem az átlag haladási képessége. (Diákként pedig saját tapasztalatból tudom, hogy nehéz úgy tanulni, hogy a tanárnak más képességűekhez is igazodnia kell az óra során.) Ezt látva véleményem szerint is nehéz lehet úgy szervezni a tanórát és az egész oktatást, hogy az egyes diákok képességei egyre nagyobb mértékben eltérnek egymástól.  

Miután a 2004-es év kompetenciamérésének eredményeit alaposan tanulmányoztam, kíváncsi voltam arra, hogy milyen eredményt ért el az iskola az előző években. Így végignéztem visszamenőleg néhány év eredményeit is. Megdöbbenésemre voltak évek, amikor a diákok jobb teljesítményt nyújtottak, mint tavaly. Jogosan merült fel a kérdés, hogy miért! Találgatásra nem volt szükség, hiszen éppen a kérdéseket írtam össze az interjúhoz. Tanárnő itt is azt tudta mondani, mint néhány kérdéssel fentebb, hogy az eredmények hátterében egyértelműen a csökkenő motiváció és a tanuláshoz való negatív hozzáállás áll. Tanárnő szerint ezek a változások a mindennapokban is tapasztalhatóak. Itt tért ki válaszában arra, hogy a változást ő különösen érzi, hiszen ennek a tanévnek az elején olyan osztály került a keze alá, akikre a fent elmondott negatív hozzáállás és alulmotiváltság sajnos teljes mértékben igaz. Tanárnő igyekszik őket kemény munkával rábírni a tanulásra, de ez ennél a korosztálynál rendkívül nehéz feladat, ami sok tapasztalatot és munkát kíván.

Mint említettem, az előző félévben már látogattunk órákat a Gyakorlóiskolában, amik hatalmas élményt adtak számomra. Ezek mellett viszont felmerült egy hatalmas kérdés bennem: az, hogy milyen hatással van a tanulók fejlődésére, hogy az óráik jelentős részét nem a szaktanárral, esetleg osztályfőnökükkel töltik. Ezt a kérdést ugyan nem fogalmaztam meg ennyire szókimondóan, de a válaszban szerencsére benne volt az, ami engem érdekelt. A kérdésem az volt, hogy a Gyakorlóiskola eredményességét befolyásolja-e az a tényező, hogy gyakorló iskoláról van szó. Tanárnő első szavában már benne volt a válasz: „Mindenképpen.” Továbbá elmondta azt is, hogy az eredményesség egyik alapvető feltétele a tanár és diákok között kialakult állandó viszony. Ez pedig az iskolában sajnálatos módon nem megvalósítható.

Itt befejeztem azoknak a kérdéseknek a sorát, ahol elsősorban, mint pedagógust kérdeztem Tanárnőt. Innentől a kérdéseimet már nem kifejezetten a Gyakorlóiskola tanárához intéztem. Mivel Tanárnő szinte teljes egészében tisztában van vele, hogy milyen tendenciát mutat az iskola, arra lettem volna kíváncsi, hogy szülőként mit lát ebből, és hogyan értékeli az ott zajló munkát. Erre a kérdésemre viszont valódi választ nem kaptam, hiszen Tanárnő gyerekei nem a Gyakorlóiskolába jártak.

A későbbiekben általánosan kérdeztem rá arra, hogy Tanárnő szerint mik az alapvető különbségek az iskola eredményességre nézve szülői és pedagógusi szempontból. A válasz rendkívül tanúságos! Ha a szülők támogatóak, akkor Tanárnő szerint nagyjából ugyanazok az elvárások az eredményesség tekintetében. Ezek az elvárások: az eredményes tanév; eredményes érettségi; mentális egészség és morális fejlődés; tehetségfejlesztés; illetve felzárkóztatás lehetőségének biztosítása lemaradás esetén. A szülők viszont nem minden esetben hajlandóak és/vagy képesek együttműködni az iskolával. Ilyen esetekben az eredményesség felelősségének tényét csak a pedagógusra, az iskolára és egyéb külső körülményekre hárítja, ami Tanárnő szerint annyit jelent, hogy a szülő arra neveli gyerekét, hogy a felelősség semmilyen esetben sem az övé, azt minden esetben a külső körülményekben keresendő. Így Tanárnő elég nehéznek látja pedagógusként a saját tetteiért felelősséget vállaló felnőttek nevelését.

Következő kérdésem egy általános kérdés volt, hogy mi a véleménye Tanárnőknek a periférián lévő iskolák helyzetéről. Itt elsősorban olyan iskolákra gondoltam, ahol sok a halmozottan hátrányos helyzetű gyerek, BTM-es tanulókra, olyanokra, akik labilis családi háttérrel rendelkeznek. Tanárnő szerint ilyen esetekben az eredményt a hozzáadott eredményben kell keresnünk.

Az utolsó kérdésemben már félig eltávolodtam a témától. Itt azt kérdeztem, hogy van-e összefüggés, az iskola eredményessége és a jó légkör között? (Kérdésem kiindulópontja az volt, hogy a diáknak elsődleges szempont, hogy jól érezze magát, és a többi fontos kérdés csak ezután következik.) Tanárnő válaszában elmondta, hogy bár a két fogalom nem azonos, mégis az iskolába lévő kellemes légkör hozzájárulhat az iskola eredményességéhez! Szerinte a kettő nem zárja ki egymást; egy kevésbé eredményes iskolában is lehet jó a légkör, ha mind a diákok, mind a tanárok teljesíti kötelességét, és megtesz mindent, amit az adott helyzetben lehet.

Azt tudom ezek után elmondani, hogy sok mindenre jöttem rá a beszámoló elkészüléséig. Elsőként csoportosítottam a kérdéseimet, amikben igyekeztem minden jelentős dologra kitérni. A dolog tanúságaként rájöttem, hogy az eredményes iskola nem is áll olyan távol tőlünk, mint azt első hallásra egy kezdő pedagógus gondolná. Arra, hogy eredményességében segítsünk egy iskolát, nem kell évtizedeket várnunk, amíg kialakul az a bizonyos „két évtizednyi tapasztalat”. A siker kulcsa ott van a kezünkben kezdettől fogva. A kérdés itt csak az, hogy hajlandóak vagyunk-e tenni érte? Tudunk- e együttműködni a szülővel és gyerekkel, hogy munkánknak eredménye legyen? Vagy, ahogy Tanárnő is elmondta, beállunk azok sorába, akik másokon keresik azt, ami az ő kötelességük lenne? Nem szabad ilyen elfásultan, csőlátóként tekinteni az iskolára! Az eredményesség, ahogy korábban már szó volt róla mind e két félen múlik! Ha mi megteszünk minden tőlünk telhetőt, a diákok motivációja megnőhet, ami nélkül az eredményes iskola elképzelhetetlen!

Végül szeretném megköszönni a segítséget Bíróné Úri Márta Tanárnőnek, aki vállalta, hogy válaszol egy általam összeállított kérdéssorra, és ezzel nem csak a feladatom teljesítésében segített rengeteget, de sikerült „megértetni” velem, hogy kemény munkával, reális elvárásokkal és emberséges magatartással rengeteget tehetünk azért, hogy az iskola, ahol majd a mindennapjainkat fogjuk tölteni, a mi munkánknak is köszönhetően eredményesebbé válhasson. Köszönöm szépen Tanárnő!

Palásti Lilla

A tanár plusz feladatai

A következő blogbejegyzésem témája hasonlóan az előzőekhez, a mindennapi pedagógus életéről szól. Ezen belül a tanár plusz feladataira szeretnék kitekintést tenni, tehát azokról a tevékenységekről szólni, amik a tantermen kívül történnek; hiszen egy pedagógus feladata nem ér véget kicsengetéskor! A legfontosabb tennivalókat egy szaktanár segítségével szedtem össze!

A tanár legfontosabb feladata az oktatáson kívül a nevelés.  Példát kell mutatnia diákjainak, hitelessé kell válnia a sikeresebb közös munka érdekében. Ide tartozik néhány aktuális feladat is, mint pl.: dicséretek, figyelmeztetések „kiosztása”. Mivel elsősorban embereket tanítunk majd, nem szabad elfelejtkeznünk a tényről, hogy nekik is érzéseik vannak, és nem egy programozott gépként működnek. A hitelesség és emberséges bánásmód eredményesebb munkát, és egyre növekvő bizalmat hoz magával. Nem szabad elfordulni azoktól a diákoktól, akik hozzánk fordulnak aktuális problémáikkal! Az egyéni beszélgetés még nem az iskolapszichológus munkaköri leírásához tartozik!

Az osztályfőnöki tevékenység rengeteg tennivalóval jár. Az ilyen tanár feladata, hogy az osztállyal kapcsolatos statisztikát felvegye, és egyéb adminisztrációs kötelességének eleget tegyen: naplót, törzskönyvet, bizonyítványokat, tájékoztató füzetet vezeti; jellemzéseket ír különböző szakemberek illetve a nevelési tanácsadó felé. Az osztálya számára évente egyszer egy-vagy többnapos osztálykirándulást szervez, és ideális esetben a tanév folyamán több alkalommal szabadidős programokra is lehetőséget biztosít. Osztályfőnökként bizonyos ünnepségekért is felelősek lehetünk, pl.: tanévnyitó, ballagás, és egyéb ünnepek, megemlékezések lebonyolításával bízhatnak meg. A hiányzásokat folyamatosan az osztályfőnöknek kell nyomon követnie, és szélsőséges estekben ezekről jelentést tenni.

Az adott tanárnak (osztályfőnöki pozíciójától függetlenül) törekednie kell a szülőkkel való kapcsolattartásra és együttműködésre. Ezek szülői értekezletekben, fogadóórákban, és az esetleges családlátogatásokban nyilvánulnak meg. Külsőleg is lehet szabályozni, de a leghatékonyabb, ha szükség estén kerül rájuk sor.

Mivel a pedagógus nem egyedül dolgozik az iskolában, ezért szükséges különböző munkaközösségekkel együtt dolgozni, ezekben tevékenykedni. A legfontosabb ilyen közösség a tantestület, de nem szabad elfelejtkezni a szaktárgyak alapján történő együttműködésről, szülői és kistérségi munkaközösségekről. Velük a rendszeresen megszervezett értekezleteken találkozik a tanár, ahol a megjelenés szintén kötelező.

Egy hiteles pedagógus vállalja az élethosszig tartó tanulást, aminek fényében bizonyos időnként továbbképzésekben vesz részt, hogy szakmailag fejlődjön, és az iskolában minél jobb teljesítményt nyújtson.

Időről-időre a legtehetségesebb diákokat tanulmányi versenyekre készítik fel egy adott tantárgyból, aminek nagyobb része szintén nem az órák keretében zajlik.

Különböző pályázatok keretében az iskola projekteket valósít meg a tanév folyamán; ezek során a pályázatok megírása a legtöbb iskolában, a projektek kivitelezése pedig szinte minden iskolában a pedagógusok feladata. A pályázatokon táborokat is lehet „nyerni”, ahová szintén az iskola tanárai kísérik a gyerekeket (Határtalanul, Erzsébet-tábor).

Délután a tehetséges tanulóknak szakkörökön való részvételre ad lehetőséget az iskola, a tanulási nehézségekkel rendelkezőknek pedig felzárkóztató órát biztosít.

Kisebb települések iskolái szívesen kapcsolódnak be a helyi közösségi életbe valamilyen műsor előadásával vagy önkéntes munkával. A település és a diákok között láncszemként itt is a pedagógusok szerepelnek.

Az országban szinte minden iskola büszkélkedhet valamilyen csereprogrammal. A kapcsolat felvétele és a későbbiekben ennek ápolása szintén a pedagógusok, illetve szaktanárok feladataihoz tartozik.

A tanár feladata viszont nem ér véget a tanév végével. Nekik kell gondoskodni a következő évi tankönyvek beszerzéséről, és a tanításhoz szükséges felszereléseket, szemléltető eszközök karbantartásáért is ők felelnek.

Ez alapján az áttekintés alapján látható, hogy a tanár feladatköre nem csak a 45 perces tanórákra terjed ki, hanem annál sokkal többre. Leendő pedagógusokként erre fel kell készülnünk, tudnunk kell, hogy ha odajutunk, teljes magabiztossággal tudjuk venni az elénk gördülő „akadályokat”.

Az iskola segítői

Az iskola segítői

Az iskola egy jól felépített szervezet, ahol mindenkinek megvan a saját szerepe, feladata. A pedagógusok feladata az, hogy értéket, tudást közvetítsenek. A tanulóknak, hogy képességeiket kibontakoztassák. Az Ő munkájukat segítik a különböző segítő szakemberek.Az iskola működéshez elengedhetetlen, hogy az ott dolgozók és tanulók segítséget kapjanak olyan szakemberektől, akik a nevelési-oktatási folyamat működését segítik elő. Ilyen szakember például az iskola pszichológus.

Az iskola pszichológusok preventív, problémamegoldó feladatokat látnak el. Egyéni terápiát nem végeznek. Tevékenységükkel a pedagógiai munkát segítik. Ennek érdekében szorosan együtt működnek az intézmény pedagógusaival, a tanulók családjával, az iskola környezetével és más szakszolgálatokkal. Módszerei az óralátogatás, hospitálás, tanári konzultáció.Amelyik iskolában van, iskola pszichológus ott sok problémát le tud venni a pedagógus válláról.Magyarországon a Köznevelési Törvény értelmében kötelező az iskolapszichológus alkalmazása minden iskolában. Az 500 főnél kisebb létszámú iskolákban fél, az 500 főnél nagyobbakban teljes munkaidős pszichológus dolgozik.

Gyógypedagógusok és fejlesztő pedagógusok az iskolában

A gyógypedagógusok feladata, hogy fejlessze a sajátos nevelési igényű tanulókat, segítse a hátrányokkal küzdő tanulók fejlesztését. Az iskolák nagy részében nincs gyógypedagógus. Az integrált nevelés feltétele a gyógypedagógus alkalmazása vagy az utazó gyógypedagógiai hálózat igénybe vétele. A gyógypedagógus és a fejlesztő pedagógus feladata eltér egymástól. A gyógypedagógus a valamilyen fogyatékossággal élő tanulók fejlesztésével foglalkozik. A fejlesztő pedagógus feladata pedig a tanulási hátrányok, a fogyatékosságok felismerése. Ha van megfelelő képzettsége, akkor fejlesztéseket is végezhet.

Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős

Az Ő feladatuk biztosítani, hogy a tanulókat semmiféle negatív megkülönböztetés ne érje. Feladatához tartozik még a gyermek- és diák jogok biztosítása. Prevenciós programokat szerveznek a tanulóknak. Speciális feladatokat is ellátnak. Kapcsolatot tartanak a Gyermekjóléti Szolgálattal. Sajnos az iskolák legtöbbjében nem eléggé felkészült pedagógusokat neveznek ki erre a feladatra.

Szabadidő-szervező

2003. szeptember elsejétől minden olyan iskolában kötelező alkalmazni, ahol 300-nál több tanuló van. Olyan tanórán kívüli tevékenységeket szervez, amelyek kapcsolódnak a pedagógiai programhoz. Feladatainak alkalmazkodni kell a helyi adottságokhoz, az iskola sajátosságaihoz. A gyerekek, a szülők és a pedagógusok igényeihez. Fontos, hogy a pedagógusok és az egyéb dolgozók együtt működjenek vele.

Szociálpedagógus

A gyermek és ifjú korosztály kapcsolati, tanulási, szociális problémáit kezeli, az érintett személyekkel, csoportokkal valamint családjukkal együttműködve, a környezet erőforrásait mozgósítva segíti a gyermek, fiatal és környezete egyensúlyát megtartani illetve helyre állítani. Együttműködik más szakemberekkel például orvossal, pszichológussal, gyógypedagógussal, jogásszal, szociális munkással.

Oktatás technikus

Feladata, hogy a pedagógiai folyamatban használt oktatás technikai, informatikai eszközök és multimédiai rendszerek biztonságos kezelését végezze. Gondoskodik az eszközök javításáról. Elvégzi az alapvető információhordozók tervezését és kivitelezését. Oktatás technikusokat viszonylag kevés iskolában alkalmaznak. Őket is inkább olyan helyen, ahol korszerű oktatást elősegítő eszközök vannak.

Láthatjuk, hogy sok segítő szakma lehet jelen az iskola mindennapi életében. Vannak olyanok, amit a Közoktatási Törvény kötelezően előír és vannak, olyanok, amelyek nem kötelezőek, de élhetnek vele az intézmények.

Csanálosi Dániel

Forrás: www.sulinet.hu