Iskolaszervezet-eredményes iskola

2015. április 9., csütörtök

Mit mesél a hozzáadott pedagógiai érték?

Magyarországon nagy hangsúlyt kap a családi háttér befolyása, azonban ez csak egy tényező. A gyerekek idejük nagyobbik felét iskolában töltik. Ezért is olyan fontos, hogy megvizsgáljuk az iskola, mint környezet milyen hatással van rájuk; a tudásukra, a kompetenciáik fejlődésére. Itt lép a képbe a pedagógus, aki felelősséget vállal a gyerekek irányított fejlesztéséért. Így felmerül a kérdés, hogy vajon milyen mértékben hatnak a diákokra a tanárok, illetve az adott közoktatási intézmény. Mennyi a hozzáadott pedagógiai érték?

Ennek megállapításához először meg kell határoznunk ennek fogalmát. A hozzáadott pedagógiai értékkel a kompetenciamérések kiértékelése során találkozhatunk. Ez az index azt hivatott kifejezni, hogy az iskola mennyivel járul hozzá a tanulók tudásához, képességei és készségei fejlesztéséhez. Tulajdonképpen az iskolai munka minőségének és hatékonyságának mutatója. De mitől lesz minőségi ez a munka, mitől lesz eredményes egy iskola?

Ez utóbbi nézőpont kérdése, de egy tényező mindig állandó: a pedagógus. A hozzáadott pedagógiai érték tehát a tanárok munkáját vizsgálja, illetve annak hatékonyságát, eredményességét. Minden pedagógus rendelkezik diplomával, ami elvileg a szakmai hozzáértését tükrözi, de a főiskolán és egyetemen eltöltött idő nem biztos, hogy az államvizsga letételével befejeződik, hiszen rengeteg továbbképzés, tanfolyam áll a tanárok, az iskolák rendelkezésére. Természetesen a megszerzett tudás felhasználása nagyban függ az egyéntől, vagy akár a tantestület oktatási kultúrájától.

De hogy is mérhetjük meg a hozzáadott pedagógiai értéket? Két módszer is van, ennek a megmérésére. Az első esetben két mérési pontot veszünk figyelembe: az oktatási folyamat elején és végén mért eredményeket. Ezek figyelembevételével a két eredmény különbsége mutatja meg a keresett értéket. Egy mérési pontból is kiindulhatunk, de ahhoz szükséges a háttértényezők vizsgálata is. Ha az utóbbi ismeretével meg tudjuk hozzávetőlegesen határozni, hogy a gyermek képességeinek mekkora része hozott tudás, és mennyit tesz hozzá az iskola, akkor világosan látszik a hozzáadott pedagógiai érték.

A két mérés közül bizonyos szempontból talán megbízhatóbb a két mérési ponttal való számítás, hiszen egy-egy gyerek esetén könnyen összehasonlítható a két mérés eredménye. Viszont a tanuló csoport tagjainak tudáskülönbsége megnehezíti a tanulók önmagukhoz viszonyított fejlődésének vizsgálatát. Illetve tény, hogy minden egyes diák rendelkezik hozott tudással, képességekkel, melyeket nagyban befolyásol a családi háttere. Ezt veszi alapul a másik mérési minta, melynek tehát előfeltétele egy tanulói kérdőív kitöltése. Ezt magasabb szintű vizsgálatok esetén alkalmazzák inkább, például az Országos Kompetenciamérés során. Ilyenkor telephelyenként vizsgálják a tanulókat és így az intézményt. A Tanulói kérdőívet az OKM része ként töltetik ki a minden évben a 6., 8. és 10. évfolyamosokkal. Ezt otthon kell kitölteniük. Hátránya, hogy személyes adatokra kérdez rá, melyeket vagy bizalmatlanul meg sem osztanak a diákok, szülők, vagy a reálistól eltérő, a normához közelítő válaszokat adnak meg. Összességében, országos szinten azonban ez az átlagértékeket nem befolyásolja. Az eredményeket pedig elektronikusan rögzítik, és ha egy intézmény nem ad le elegendő Tanulói kérdőívet, akkor az adott iskolát ebből a szempontból nem tudják kiértékelni, így a hozzáadott pedagógiai értéket sem tudják megállapítani.

Az alábbiakban sorra veszem, hogy milyen háttértényezők vizsgálata szükséges, a helyes következtetések levonásához. A Tanulói kérdőívnek 3 alanya van: a tanuló, a szülők és az iskolai környezet. Vizsgálja azt, hogy a tanuló milyen családi környezetből érkezett, a szülei mennyire iskolázottak, bevételüket fordítják-e kultúrára, szórakozásra, családi üdülésre, mely a gyerek szellemi és lelki fejlődését segítené, tehát vizsgálja a szocioökonómiai és a szociokulturális körülményeket. Illetve a kérdőív kitöltésével az is kiderülhet, hogy a szülő mennyit foglalkozik gyermeke iskolai életével. Az oktatási intézménynek feladata az ideális feltételekről való gondoskodás. Jó, ha az iskola tud megfelelő lehetőségeket, eszközöket biztosítani. Például, ha az iskola rendelkezik könyvtárral és számítógépekkel, akkor az nagy segítséget nyújthat azoknak a tanulóknak, akik otthon nem jutnak ilyesmihez. A háttérkérdőív arra is rákérdez, hogy milyen időközönként váltott iskolát és így osztályt a gyerek. A tanulói attitűd és motiváltság is hangsúlyt kap, illetve a diákok tanórán kívüli tevékenységei.

Ezek alapján a tényezők alapján becslik meg, hogy adott összetételű, adott hátterű osztálytól milyen átlagos teljesítményt várhatunk. Majd az így meghatározott értékhez viszonyítunk. Amit fontosnak tartok kiemelni, hogy ezekkel a mérésekkel nem egy-egy diákot, hanem egy osztályt, sőt egy iskolát vizsgálnak.

Adott intézmény háttér-indexe alapján várt adatokból már meghatározhatjuk a hozzáadott pedagógiai értéket, úgy hogy a mért eredményekkel összevetjük és a két érték különbségét vesszük. A két érték közötti eltérés megmutatja, hogy az iskola tanulói a vártakhoz képest jobb vagy rosszabb teljesítményt nyújtottak egy kompetenciamérés során, vagyis hogy az iskola a valóban a diákok fejlődését szolgálja-e.

Most vegyünk példaként két intézményt. Az egri Wigner Jenő Műszaki, Informatikai Középiskola és Kollégiumot és az ugyancsak egri Kossuth Zsuzsanna Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégiumot fogjuk a továbbiakban a hozzáadott pedagógiai érték tekintetében vizsgálni. Az intézményeknek azt a telephelyét vesszük figyelembe, ahol a szakközépiskolai képzés működik. Az összehasonlításhoz a 2014-es Országos Kompetenciamérés 10. évfolyamára vonatkozó FIT jelentését használom fel. Azért a 10. évfolyamos mérést veszem alapul, mert a korábbi adatok eredményei az általános iskolában elsajátított tudást és az ott megjelenő hozzáadott pedagógiai értéket mutatja be. Most viszont azt fogjuk megfigyelni, hogy az a két év, amit a tanulók az intézményben eltöltöttek a 2014-es mérésig, miként hatott kompetenciáik fejlődésére illetve, hogy az itt eltöltött évek alapján mi mutatkozik meg a hozzáadott pedagógiai értékből.

Az iskolák Eger más-más lakókörnyezetében helyezkednek el. Ez az ott tanuló diákok összetételében abban nyilvánulhat meg, hogy amíg a Kossuth Zsuzsanna Szakközépiskola 107 10. évfolyamos tanulója között 7 halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) és 5 beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel (BTMN) küzdő diák van regisztrálva, addig a Wigner Jenő Szakközépiskolában csupán 1 BTMN-es. Ezen az évfolyamon 102 illetve 121 tanuló vett részt a 2014-es mérésen, melyet a hozzáadott pedagógiai érték szerint a következőképpen elemezhetünk.

A Kossuth Zsuzsanna Szakközépiskolában megállapították a CSH-indexet, így annak fényében megállapíthatjuk, hogy az iskola mind matematikai, mind szövegértési tudását tekintve az átlag alatt helyezkedik el az országos eredmények tükrében. Vagyis a családi hátteret figyelembe véve a tanulók nem teljesítenek a vártaknak megfelelően, azaz az iskola nem fejleszti adottságaikhoz mérten a tudásukat. Az alkalmazott matematikai tudás tekintetében a CSHI szerint legalább 1589 pontot kellett volna elérnie az iskolának, ezzel szemben az 1519 pontot teljesített (1. ábra). Szövegértés tekintetében az ideális az 1560 pont lett volna, az intézmény eredménye 1551 volt (2. ábra). Utóbbi talán elhanyagolható is, azonban bárhogy próbálnánk kerekíteni a számokat, világosan látszik, hogy bár a Kossuth Zsuzsanna Szakközépiskola meglehetősen diákközpontú iskola, átlagalatti teljesítményt nyújt. Ebből arra következtethetünk, hogy a családi háttérből kiindulva a hozzáadott pedagógiai érték negatív.

Már megvizsgáltuk a Kossuth Zsuzsanna Szakközépiskolában a hozzáadott pedagógiai értéket egy mérési ponttal. Most korábbi eredmény alapján két mérési ponttal is megbecsüljük. Ugyan ez az osztály legutóbb 2012-ben vett részt mérésen, melynek eredményét figyelembe fogjuk venni. Az Országos Kompetenciamérésen résztvevők közül 84 fő a 2014-es és a 2012-es mérésen is részt vett. A matematikai kompetencia tükrében 2012‑ben 1564 pontot értek el a tanulók, 2014-ben ez 1519-re csökkent (3. ábra), mellyel továbbra is az átlag alatt teljesítenek az összes telephelyre illesztett regressziós egyenes alapján vártakhoz képest. A szövegértési eredményeknél viszont némi javulás figyelhető meg; 1514-ről 1551-re emelkedett az érték (4. ábra). Ezzel 10 ponttal az átlag felett teljesítettek. Látván ezeket az eredményeket továbbra sem állítanám, hogy elég hatékony lenne a pedagógiai munka, de a szövegértési mérés során látható értéknövekedés a pozitív változás jele lehet.

Most vegyük górcső alá a Wigner Jenő Szakközépiskolát is. Ez az intézmény valószínűleg nem adott le elegendő mennyiségű Tanulói kérdőívet, ugyanis a FIT jelentésében nem jelenik meg a CSH-index függvényében mért teljesítmény. Így ebben az esetben csak a két mérési adatból indulhatunk ki. Ha a matematikai részben elért pontokat figyeljük meg, jól látható, hogy a 2014-ben szerzett 1709 pont és a 2012-ben megszerzett 1664 pont különbsége + 45pont, ha a frissebb adatból vonjuk ki a korábbi eredményt. Ez alapján a grafikus ábrázoláson is jó látható (5. ábra), hogy a diákok előző évi teljesítményükhöz képest jobban teljesítettek, vagyis a hozzáadott pedagógiai érték nőtt. Ezzel az eredménnyel, az összes telephelyre illesztett regressziós egyenes alapján, átlagon (1688) felüli teljesítményt nyújtottak. A szövegértési kompetenciák esetében 1583-ról 1599-re emelkedett a pontszám, mely +16 (6. ábra) pont növekedést jelent. Ez a különbség csekélynek tűnik, főleg ha figyelembe vesszük, hogy a mérésen részt vett 492 szakközépiskola közül csupán 71 intézmény teljesített jobban. Azonban ez a tény elszomorító is, ha azt vesszük figyelembe, hogy az összes telephelyre illesztett regressziós egyenes alapján ez az eredmény is átlagon (1615) aluli.

A két intézményt összehasonlítva pedig azt állapíthatjuk meg, hogy a kínált képzésüknek megfelelően a reáltudományokban jobban jeleskedik a Wigner Jenő Szakközépiskola, mint a Kossuth Zsuzsanna Szakközépiskola, ahol viszont a diákok egyre jobb eredményt érnek el szövegértésben, azonban így is az előző intézmény alatt teljesít.

A hozzáadott pedagógiai érték vizsgálatával tehát jól látható, hogy egyes intézmények hogyan hatnak a tanulókra vagy, hogy más, hasonló intézményekhez képest a pedagógiai munka az adott iskolában mennyire eredményes. Arra mindenképp jó, hogy az iskolai vezetőség és a tanárok lássák, hogy hova fejlődhetnek még, mert függetlenül attól, hogy átlag alatt vagy átlag felett teljesítenek az iskolák, mindig lehet valamin javítani, fejleszteni, újítani.

ÁBRÁK

A következő ábrákon a képaláírásban megnevezett iskolák sárga ’A’ betűvel vannak jelölve a többi iskola között. Az alábbiakban az Egri Kossuth Zsuzsanna Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium eredményei láthatók a CSH-index és a tanulók korábbi eredményének tükrében és a Wigner Jenő Műszaki, Informatikai Középiskola és Kollégium eredménye a tanulók korábbi eredményei alapján. Illetve az átlaghoz (kék görbe) viszonyított helyük is leolvasható.

1. ábra Egri Kossuth Zsuzsanna Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium, OM azonosító: 031620, Intézményi jelentés, 10. évfolyam, Matematika
Átlageredmény a CSH-index tükrében telephelyenként

2. ábra Egri Kossuth Zsuzsanna Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium, OM azonosító: 031620, Intézményi jelentés, 10. évfolyam, Szövegértés
Átlageredmény a CSH-index tükrében telephelyenként

3. ábra Egri Kossuth Zsuzsanna Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium, OM azonosító.: 031620, Intézményi jelentés, 10. évfolyam, Matematika
Átlageredmény a tanulók korábbi eredményének tükrében telephelyenként, A telephely

4. ábra Egri Kossuth Zsuzsanna Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium, OM azonosító.: 031620, Intézményi jelentés, 10. évfolyam, Szövegértés
Átlageredmény a tanulók korábbi eredményének tükrében telephelyenként, A telephely

5. ábra Wigner Jenő Műszaki, Informatikai Középiskola és Kollégium, OM azonosító: 031617, Intézményi jelentés, 10. évfolyam, Matematika
Átlageredmény a tanulók korábbi eredményének tükrében telephelyenként

6. ábra Wigner Jenő Műszaki, Informatikai Középiskola és Kollégium, OM azonosító: 031617, Intézményi jelentés, 10. évfolyam, Szövegértés
Átlageredmény a tanulók korábbi eredményének tükrében telephelyenként

Források

http://nmpi.hu/files/hirek/2014-15/ertekeles/4_Ped-hozzaadott-ertek.pdf

https://www.kir.hu/okmfit/getJelentes.aspx?tip=i&id=031617

https://www.kir.hu/okmfit/getJelentes.aspx?tip=i&id=031620

2015. február 21., szombat

Országos Kompetenciamérés - Interjú a Gyakorlóiskola egy tanárával

Országos Kompetenciamérés
Interjú a Gyakorlóiskola egy tanárával

Az Országos Kompetenciamérés 2001 óta Magyarország országos szintű közoktatási mérése. Minden évben az általános és középiskolák lehető legtöbb 6., 8. és 10. osztályos tanulója vesz részt a felmérésben, melyet az Oktatási Hivatal irányít, lebonyolítása pedig a nemzeti közoktatási törvény és a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló rendeleteknek megfelelően zajlik.

Erik Erikson elmélete szerint 12 éves korunkra megszerezzük alapvető kompetenciáinkat. Pontosabban 6-11 éves korunk között a leginkább befolyásolhatók készségeink és képességeink. A kompetencia fogalma az alábbi módon jelenik meg a kognitív pedagógiai szakirodalomban:

„… a tudásnak arra a formájára utal, amelynek elsajátítása természetes közegben, életszerű tapasztalatok révén történik, és így alkalmazása is természetes könnyedséggel és hatékonysággal valósul meg.”.

A kompetencia tehát az értékes, érvényes, hasznosítható tudást jelenti.

Manapság egy diáknak a következő kompetenciákat kell elsajátítani és fejleszteni eredményessége érdekében:

- anyanyelvi kompetencia

- idegen nyelvi kompetencia

- matematikai kompetencia

- természettudományi kompetencia

- digitális kompetencia

- hatékony és önálló tanulás

- szociális és állampolgári kompetencia

- kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia

- esztétikai-művészeti tudatosság és kifejező képesség

Ezen kompetenciákra a Nemzeti Alaptanterv (NAT) tételesen épít.

Az Országos Kompetenciamérés a matematikai eszköztudás és a szövegértés műveltségi területeit vizsgálja. Fontos megjegyezni azonban, hogy a feladatsorban nem a NAT által előírt tananyag jelenik meg, nem a lexikális tudás az, ami a vizsgálat tárgyává válik. Az Országos Kompetenciamérés célja sokkal inkább az, hogy felmérje, a diákok 6, 8 illetve 10 év alatt, az adott oktatási intézményben milyen kompetenciákra tettek szert vagy meglévő képességeiket, készségeiket hogyan fejlesztették. Ehhez a két legátfogóbb szakterületet használják, a matematikát, ami a természettudományok alapja, és a szövegértést, ami mindennapjaink elengedhetetlen része. Hiszen sokkal fontosabb a lexikális tudásnál a gyakorlatba való átvitel és a hétköznapi életben felhasználható tudás. A mérés eredményei pedig segíthetik az iskolák önértékelését és a fejlesztési munkát. Lehetőségük van arra, hogy összevessék teljesítményüket az ország többi intézményével, a hozzájuk hasonló intézményekkel (például egy hatosztályos gimnázium 8. osztályos tanulóinak kompetenciamérési eredménye összehasonlítható a többi hatosztályos gimnázium tanulóinak teljesítményével).

Az OKM a tanulók lehető legpontosabb felmérésére törekszik, méghozzá úgy hogy független legyen attól, hogy az adott diák gyengébb vagy erősebb képességű. Mivel ez alapján meg kell tudni mérni a legjobb teljesítményű gyerek képességeit is, ezért a feladatsor összeállítói arra törekednek, hogy a feladatlap egy 6., 8. illetve 10. osztályos tanuló számára ne legyen 100%‑osan megoldható. Ahhoz viszont hogy minél átfogóbb legyen a mérés, a diákok 4 órán keresztül írják azt. Pont a hosszúsága miatt azonban a gyerekek koncentrációs képességeire hivatkozva érheti támadás. Ez azonban a mérés során ki van küszöbölve, azzal, hogy a tanulók más sorrendben töltik ki a feladatokat és így az iskolai átlagot tekintetbe véve a diákok figyelmének lankadása nem befolyásolja az eredményt.

Sajnos sok iskola próbálkozik csalásokkal is, illetve azzal, hogy begyakoroltatja a feladattípusokat a diákokkal. Ez azonban „öngól” az iskolák részéről, mert saját magukat csapják be, és különben sem jelent ez többet az eredményben 2-4%-os javításnál. A hirtelen változások pedig hamar feltűnnek a Hivatalnak. Ami még problémát okozhat, az az önkéntes alapon kitöltött Tanulói kérdőív, mely a családi háttér index és a hozzáadott pedagógiai érték megállapításához szükséges. Erre alapvetően jellemző, hogy egy–egy gyerek vagy szülő a kitöltés során kicsit túloz a „szebb eredmény” kedvéért. Ez azonban nem jelent problémát a kiértékelés során, mert a legtöbb ember erre hajlamos, így a normatívában az átlagot nem befolyásolja. Előfordulhat az is, hogy egy intézmény csak a számára ideális kérdőíveket küldi el a központba, azonban az Oktatási Hivatal, ha nem kap elegendő kérdőívet az adott iskolától, egyszerűen nem veszi figyelembe a Tanulói kérdőíveket. Ezek alapján úgy gondolom, az átlagot figyelembe véve elég jó visszajelzést adhat az Országos Kompetenciamérés az intézményeknek, tanároknak, szülőknek.

Azonban fontosnak tartottam erről megkérdezni, egy hivatásos tanár véleményét is. Az egri Gyakorlóiskola egyik tanárával, Susánné Zsikai Ildikóval beszélgettem az Országos Kompetenciamérésről, azzal a céllal, hogy megtudjam a tantestület egy tagja, mennyit tud az országos mérésről, mit tapasztal a tanulók és az iskola részéről, illetve szülőként.

A beszélgetés során kiderült számomra, hogy a Gyakorlóiskolában tisztában vannak az OKM céljával, odafigyelnek annak lebonyolítására, megszervezésére. A tantestület a kompetenciamérés eredményeire, ha nem is épít közvetlenül, de alapvetően fontosnak tartja a felmért készségek, képességek fejlesztését. A tantestületek beépítik tanítási kultúrájukba azokat az elemeket melyek ezt a fejlődést segítik a diákok számára. Megtudtam azt is, hogy bár a 4. osztályosokat már nem mérik, az idegen nyelvi készségek előtérbe kerülnek és az intézmény szívesen alkalmaz más méréseket is. A tantestület összessége pozitívan áll a mérésekhez, és figyelembe is veszik a tanítási stratégiák kialakításakor azok eredményeit.

Azért is választottam azt, hogy ezt a témát a gyakorlóiskola egy tanárával beszélgetve dolgozzam fel, mert az iskola elnyert pályázatait és helyi jó hírét nem vehettem semmibe. Bár Tanárnő felhívta rá a figyelmem, hogy ezek az eredmények ugyan elősegítik a kompetenciák fejlesztését, de nem tükrözik feltétlenül az országos mérés eredményeit.

Ami az interjú készítése során nagy öröm volt számomra, hogy mikor azt kérdeztem Tanárnőtől, hogy ő nyelvszakos tanárként hogyan tudja fejleszteni a tanulóit, nagy lelkesedéssel beszélt arról, hogy egy jól szervezett szakóra mennyi hozzáadott pedagógiai értéket tartalmazhat. Beszélgettünk még a Tanulói kérdőívről és tanulók hozzáállásáról, motiváltságáról is. Maga az interjú az alábbiakban olvasható:

Interjú a Gyakorlóiskola egy tanárával

Ön angol szakos tanár az egri Gyakorlóiskolában, és ha jól tudom osztályfőnök helyettes is. Mennyire van rálátása az Országos Kompetenciamérésre?

- Eddig nem volt meghatározóbb szerepem a mérés lebonyolítása során, bár felügyelőtanárként vettem már részt többször a lebonyolításban. Eddig a matematika és magyar szakos tanárok voltak inkább felelősek a szervezésért, felkészülésért. Most azonban angol szakosként magam is fontosabb szerepet kapok, mivel ettől az évtől külön idegen nyelvi felmérés is lesz az intézményünkben. Így én is nagyobb felelősséget érzek a munkám végzése során. Bár tudom jól én és a kollégáim is, hogy ez a felmérés nem csak a szaktanárok felelőssége. Amit még fontosnak tartok, hogy itt a Gyakorlóban tartunk külön értekezletet a mérés kiértékelésére, melyen minden oktató részt vesz.

Hogy fogalmazná meg, mi a célja az OKM-nek?

- Úgy gondolom az Országos Kompetenciamérés célja az, hogy felmérjék, a diákok a tanultakat hogyan tudják alkalmazni. Például a szövegértési képességeiket mennyire tudják eredményesen használni, az olvasottaknak megértik-e a lényegét, és mennyire tudnak logikusan gondolkodni, milyen a problémamegoldó képességük.

Ön szerint eléri a célját a mérés?

- A tanulók kompetenciáinak fejlesztése alapvetően része kellene, hogy legyen az oktatásnak. De nem tudatosan magára az Országos Kompetenciamérésre kell felkészíteni a gyerekeket, hiszen azzal csak fals eredményeket érnénk el. Nálunk a munkaközösségek figyelembe veszik a kompetenciák fejlesztését a tanítási stratégiák kialakításakor. Tekintettel vannak az országos mérések statisztikáira is. Az iskolát külön nem motiválja, hisz alapvetően ez a cél. Az Oktatási Hivatal, ha hatékonyan fel tudja használni a méréseket, akkor valószín eléri a célját. Úgy gondolom, nálunk amennyire lehet reális eredményt ad a kompetenciamérés.

A kollégái is ilyen pozitívan állnak hozzá?

- Igen. Nálunk a tantestület kivétel nélkül támogatja az Országos Kompetenciamérést, odafigyelnek a mérés folyamatára, szabályosságára, és megint csak az értekezleteket tudom megemlíteni, amelyek kifejezetten a kiértékelésről szólnak. Tényleg nagy figyelmet fordítunk a mérésre, és úgy gondolom az oktatás során is tudjuk támogatni a diákokat.

A Gyakorlóiskola sok pályázatot nyert el. Az OKM során is megmutatkozik ez a kiemelt teljesítmény?

- Nem gondolom, hogy ez így lenne. Másra kell fókuszálni egy kompetenciamérés esetén, mint egy pályázat elnyerése során. Az hogy az iskolánk több pályázat nyertese is lett, nem feltétlenül tükröződik a kompetenciamérés eredményeiben. Annyi bizonyos, hogy az elnyert pályázatok során rengeteg lehetősége van a tanulóknak a tapasztalás útján tudás birtokába jutniuk. Ez szerintem jobban megmarad bennük, tovább emlékeznek rá. Véleményem szerint az ott szerzett képességeket (pl. következtetések levonása) biztosan alkalmazzák a mérés során.

Nyelvszakos tanárként hogyan tudja segíteni a diákok kompetenciájának fejlődését?

- Az idegen nyelv oktatása rengeteg lehetőséget nyújt arra, hogy a diákok szövegértési képességeit fejlesszük. Az egész angol óra erről szól, hiszen ha az óra 45 percében angol beszédet hall a diák, akkor törekednie kell a minél jobb megértésre, hogy a lényegi információkból összerakja a teljes szöveget. A tanároknak is úgy kell hozzáállnia, hogy a piciből építkezzen a gyerek. Egy kisiskolás még rugalmas és kreatív annyira, hogy ha rész információkat megért, akkor abból érdekesebbnél érdekesebb következtetéseket vonjon le. Ezt kihasználva kell őket fejleszteni. Sajnos ez már a felnőttek oktatásánál nem működik. Egy kisebb információ hiánya már gátolja számukra a teljes szöveg értelmezését.

Nagyobbik gyermeke 8. osztályos tanuló. Neki idén kell kitöltenie a második kompetenciamérését, illetve az ahhoz tartozó Tanulói kérdőívet. Szülőként mit szól ehhez a háttérkérdőívhez?

- Ha tényleg csak szülői szemszögből értelmezem, nem látom az értelmét, mivel nem kötelező a kitöltése és hosszú is. Tanárként persze tudom, hogy fontos viszonyítási alap és Magyarországon sokat is számít a kompetenciák tekintetében, de ez a szülőkhöz már nem jut el. Nincsenek igazán tisztában a méréssel, talán sokan időt sem szánnak a háttérkérdőív kitöltésére. Ebből is következik, hogy a realitása is megkérdőjelezhető. Mivel van, aki vissza sem akarja hozni, vagy csak megfeledkezik róla, a visszaszedése sem egyszerű. Viszont a Barkóczy úti telephelyen a családi háttér index alapján megfigyelhető, hogy jelentős a pedagógusok által hozzáadott érték, és a Bartók téri telephely is országos szinten átlag felett teljesít.

2006 óta a 4. évfolyamosok számára is elérhető az OKM-hez hasonló felmérés, ez azonban már a 2012/2013. tanévtől nem kötelező. Az Önök iskolája ennek ellenére él ezzel a lehetőséggel?

- Mióta nem kötelező a 4. osztályosok felmérése, egyszer írattunk az alsós gyerekekkel feladatsort. Iskolánkban azonban a kompetenciamérés mellett folyik diagnosztikus mérés is, melynek célja az 1-6. évfolyamos diákok részére egy olyan papír alapú és elektronikus mérési-értékelési rendszer kialakítása, mely tükrözi a diákok kompetenciáit, és azok fejlődését egyénileg követhetővé teszi.

Hogy látja, mennyire veszik komolyan a tanulók ezeket a felméréseket?

- Amit a tanulók biztosan tudnak az Országos Kompetenciamérés napjáról, hogy aznap nincs tanítás. Mivel a visszacsatolás lassú – hisz majdnem egy év mire láthatják az eredményeiket- ezért nem gondolom hogy annyira motiváltak lennének. Ez a 8. osztályosok esetében nem is olyan meglepő, ha belegondolunk, hogy mire megtekinthetővé válik az egyéni eredményük, addigra már más intézmény tanulói lesznek. Azért fel szoktuk hívni a figyelmüket arra, hogy hosszabb távon ez önmaguknak is valamilyen visszajelzés. Talán azért sem érdekli annyira őket, mert az oktatás során a jeggyel való értékelés a megszokott számukra, ezzel ellentétben a mérés értékelése nem így zajlik. Persze, lehetne osztályzást használni, mint külső motiváció, de ez esetben ez nem lenne célravezető.

A kompetenciamérés eredményei milyen hatással vannak az intézményre?

- Minden mérés után tartunk értekezletet a kiértékelésre, de igazából nincs különösebb hatással az intézményre, mivel alapvető célunknak tartjuk, hogy megtanítsuk diákjainknak, hogyan alkalmazzák a megszerzett tudást. Az eredmények visszacsatolása viszont megjelenhet a tehetséggondozásban.

Az Országos Kompetenciamérés általában, a szülők, a gyerekek, de gyakran még a tanárok által sem elég jól átlátott, megértett felmérés. Nehéz egy tanítási kultúrát átalakítani, főleg, ha nem értjük meg mi a hiba, mivel javíthatnánk a helyzeten. Susánné Zsikai Ildikó tanárnővel beszélgetve, az Iskolaszervezet eredményes iskola nevű kurzuson hallottak után úgy vélem az egri Gyakorlóiskola megértette a mérés célját.

Interjúalany: Susánné Zsikai Ildikó
Időpont: 2015. február 16.

Ruszkai Nóra

Források:

http://www.oktatas.hu/kozneveles/meresek/kompetenciameres/lebonyolitas

http://eduline.hu/cimke/orsz%C3%A1gos+kompetenciam%C3%A9r%C3%A9s

http://www.ementor.hu/?q=node/83

http://www.koloknet.hu/iskola/meres-es-ertekeles/kompetenciameres/tudnivalok-a-4-evfolyamos-kompetenciameresrol/

http://www.oktatas.hu/kozneveles/meresek/kompetenciameres/lebonyolitas/2015komp_levelek_utmutatok

http://www.oktatas.hu/kozneveles/meresek/kompetenciameres/feladatsorok

http://www.ofi.hu/tudastar/eredmenyesseg/kompetenciameres

http://www.mpigyor.hu/mpi/tartalom/meres_ertekeles/orszagoskompmeres.htm

http://www.oktatas.hu/sajtoszoba/sajtoanyagok/orszagos_kompetenciameres2014